Elmélkedés a Család évében IXC.

Elmélkedés a Család évében
II János Pál pápa apostoli buzdítása alapján
IXC.



„Atyáitok Istene küldött engem hozzátok”



Mózes tehát ott hódol a lángoló, de el nem hamvadó csipkebokor előtt. Hallgatja Isten szavát, amely kijelöli küldetését: „Most tehát jöjj, hadd küldjelek a fáraóhoz, hogy kivezesd népemet, Izrael fiait Egyiptomból! Mózes erre azt felelte Istennek: Ki vagyok én, hogy a fáraóhoz menjek, és kivezessem Izrael fiait Egyiptomból? Ő azt mondta neki: Én veled leszek! Ez legyen a jel számodra, hogy én küldtelek: miután kivezetted népemet Egyiptomból, ezen a hegyen fogtok szolgálni nekem. Mózes azt felelte Istennek: Íme, elmegyek Izrael fiaihoz, és azt mondom nekik: Atyáitok Istene küldött engem hozzátok! Ha ők, akkor azt kérdezik tőlem: Mi az ő neve? mit mondjak nekik? Isten erre azt mondta Mózesnek: én vagyok az, Aki vagyok. Aztán azt mondta: Ezt mondd Izrael fiainak: Az, ’Aki van’ küldött engem hozzátok! Azután Isten azt mondta Mózesnek: Ezt mondd Izrael fiainak: Az Úr, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene küldött engem hozzátok. Ez az én nevem mindörökké, és ez az én emlékezetem nemzedékről-nemzedékre. Menj el, és gyűjtsd egybe Izrael véneit, és mondd nekik: Az Úr, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene megjelent nekem , és azt mondta: íme, meglátogattalak benneteket, és láttam mindazt, ami veletek Egyiptomban történt. Elhatároztam, hogy kivezetlek titeket Egyiptom nyomorúságából a kánaániak, a hetiták, az amoriták, a periziták, a hivviták és jebuziták földjére, a tejjel és mézzel folyó földre. Ők hallgatni is fognak szavadra. Aztán menj be Izrael véneivel Egyiptom királyához, és mondd neki: Találkoztunk az Úrral, a héberek Istenével. Most elmegyünk háromnapi járásra a pusztába, hogy áldozzunk az Úrnak, a mi Istenünknek!” (Kiv 3,10-18)