Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én veled vagyok.
2011.06.03. péntek
A papszentelés növeli a megszentelő kegyelmet. A keresztségben kapott megszentelő kegyelmet már három szentséggel gyarapíthatta a kispap vagyis papnövendék: bérmálással, Eukarisztiával és szentgyónással. A papszentelésben minden bizonnyal sok kegyelmet kap a szentelendő, hiszen közvetítő lesz Isten és emberek között, a megszentelő kegyelem pedig Isten közelébe emeli a maga természetes síkjáról az Isten szolgálatára meghívott és felszentelt férfiút. A megszentelő és tettre adott kegyelmeket hivatott növelni az intenzív imaélet is. Az egyéni szóbeli imákat kiegészítik a kötelező imák: napi részvétel a szentmiseáldozaton, amelyet a szeminárium kápolnájában mutat be részükre a spirituális atya. Ezen imával, énekekkel vesznek részt a kispapok. Nagyon ajánlott a rózsa fűzér elimádkozása minden nap. Amíg a Mi Atyánkot, Dicsőségeket és Üdvözlégyeket mondják, elmerülhetnek az Isten Szolgálója meghívásában, vállalkozásában a maguk jövendő, egész egyéniségüket és életüket lekötő szolgálatának szemléletében. Micsoda szép felkészülés a szentelésre! Péntekenként nagyon ajánlott a keresztút végzése. Jó előgyakorlat a maguk papi életének keresztútjára. Aztán az elmélkedő imába is bevezetik őket. Itt nem kell kötött szövegeket mondani, hanem isteni igazságokról, Jézus életéről, gondolkodunk, és ezzel alakítgatjuk magasabb elvekhez önmagunkat. Még magasabb fokú imádság a szemlélődés. Ez már önmagában is nagy kegyelem, mert nem mi próbálunk Istenhez emelkedni, hanem hagyjuk, hogy a kegyelem ragadjon Isten közelébe bennünket.A katolikus Egyház hivatalos imájában, a zsolozsmában is részt vesznek, és a diákonusoknak már kötelezően el kell mondani naponta a teljes zsolozsmát az előírások szerint. Ennek az imának a gerince az ószövetség háromezer éves zsoltárainak recitálása (egy hangon méltóságosan olvasva), vagy a másfél évezredes katolikus szerzetesi dallamok szerint éneklése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése