A pápa a tudósok és a
keresztények szövetségére számít a Föld megóvása érdekében
Ferenc pápa november 28-án, hétfőn fogadta a
Pápai Tudományos Akadémia plenáris ülésének résztvevőit, akikhez beszédet
intézett.
A Pápai Tudományos Akadémia (La Pontificia
Accademia delle Scienze; The Pontificial Academy of
Sciences) november 25. és 29. között tartja plenáris ülését Tudomány
és fenntarthatóság. A tudomány és technológia hatása a társadalomra és a
környezetre (Science and Sustainability.
Impacts of Scientific Knowledge and Technology on Human Society and its
Environment) címmel. A konferencia tagjait Ferenc pápa köszöntötte
november 28-án.
A tudósok és keresztények megújult
szövetségéről beszélt a pápa közös otthonunk, a Föld megóvása érdekében, melyet
az ökológiai összeomlás, majd a növekvő szegénység és társadalmi kirekesztés
követ. „Örömömre szolgál, hogy átérzitek a mély szolidaritást, amely a ma és a
holnap emberiségét összeköti a földanya iránti aggodalomban” – mondta a
Szentatya.
Korunkban nyilvánvalóvá vált a tudomány
küldetése egy új, globális ökológiai egyensúly érdekében. A teljes emberi
fejlődés, a béke, az igazságosság, az emberi méltóság és szabadság értékeinek
előmozdítására a Pápai Tudományos Akadémia számos konferenciát szervezett a
kozmológia, a megújuló energiaforrások, az élelmiszer-biztonság, valamint a
mesterséges intelligencia hatalma és korlátai témakörében.
Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott
légy) kezdetű enciklikájában rámutatott arra, hogy Isten a teremtett világ
őrzését az emberre bízta azzal, hogy megtartsa azt békében, szépségben,
teljességben. A modern korban az ember a természet tulajdonosának és urának
érzi magát, felhatalmazással arra, hogy kifossza azt, és ezáltal súlyos csapást
mérjen a fajok biológiai sokszínűségére. Az igazság az, hogy mi nem egy múzeum
őrei vagyunk, ahol le kell porolnunk a műkincseket, hanem a bolygó létéért,
biodiverzitásáért, valamint az emberi élet megtartásáért és fejlődéséért
felelős munkatársak. Az ökológiai szemléletváltás, amely támogatja a
fenntartható fejlődést, megkívánja, hogy vállaljuk teljes felelősségünket a
teremtett világ és erőforrásai iránt, mind a társadalmi igazságosság
keresésében, mind pedig a nyomor, az egyenlőtlenség és a kirekesztés
felszámolásában.
A politikai, anyagi és ideológiai érdekektől
mentes tudósokra hárul elsősorban a feladat, hogy olyan kulturális modelleket
dolgozzanak ki, amelyek révén képesek leszünk szembenézni a klímaválsággal és társadalmi
következményeivel, hogy a termelésben rejlő óriási lehetőségek ne csupán kevés
kiváltságos ember kezében összpontosuljanak. A tudósok dolga továbbá, hogy
iránymutatást adjanak általános és konkrét megoldásokat kidolgozva a bolygónkat
érintő problémákra, mint a víz, a megújuló energiaforrások és az
élelmiszer-biztonság kérdése – hangsúlyozta a pápa. Olyan normarendszert kell
létrehozni, amely sérthetetlen jogokat biztosít az ökoszisztéma védelmére, még
mielőtt a technokrata és gazdaságelvű hatalom visszafordíthatatlan károkat
okozna nemcsak a környezetben, de az emberi együttélésben, a demokráciában, az
igazság és a szabadság eszméiben is.
Sajnos kevés hajlandóság mutatkozik a
nemzetközi politikában a közjó konkrét keresésére. A politikát a technológiának
és a pénzügyeknek rendelik alá, melyek elsősorban haszonelven működnek. Ezt
bizonyítja, hogy késlekednek a gyakorlatba átültetni a globális
környezetvédelmi egyezményeket, vagy hogy nemes indokokkal magyarázzák a
folyamatos háborúkat, amelyek egyre nagyobb károkat okoznak a környezetnek, a
népek erkölcsi és kulturális gazdagságának.
Mindazonáltal ne veszítsük
el a reményt, használjuk ki az Úrtól kapott időt, és vegyük észre a bátorító
jeleket, amelyeket az emberiség mutat a közjó választása, a felelős és
szolidáris megújulás terén. A fenntartható és integráns fejlődés terve nagy
lendületet adhat a tudósoknak, főleg ha istenhívők – tette hozzá a Szentatya a
Pápai Tudományos Akadémia plenáris üléséhez intézett beszédében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése