Boldog Báthory László
hitvalló,
† ~1484
Február
27-én Bátori László pálos rendi szerzetesre emlékezünk. A XV. század első
felében élt, a budaszentlőrinci pálos kolostorban, majd a Nagy Hárs-hegy
remetebarlangjában. Ő készítette el az első, majdnem teljes magyar nyelvű
bibliafordítást. Magyarul írt szentírásmagyarázata Mátyás király könyvtárába
került, ám a török hódoltság korában nyoma veszett. A pálos rendben boldogként
tisztelik. Emlékét ma is őrzi a nagyhárshegyi Bátori-barlang.
Bátori
(egyes források szerint Báthory) László gyermek- és ifjúkoráról keveset tudunk.
A hagyomány szerint a Szent István korabeli Gutkeled nemzetségből eredő főrangú
család, újabb kutatók szerint egy nyírbátori polgárcsalád sarja volt.
Nyírcsászáriban született, 1420-ban. Fiatal éveit Közép-Szolnok és Kraszna
vármegyében töltötte. Itáliában és Franciaországban végezte iskoláit. Hazatérte
után katonáival aktívan részt vett Hunyadi János oldalán a török elleni
harcokban, s élte a főurak korabeli szokványos életét. Szilágysomlyó birtokosa
volt. Mivel 1438-ban nem vonult hadba a török ellen, erdélyi birtokait a vajda
elkobozta, de Erzsébet királyné visszaadatta.
Mikor
látta, hogy V. László udvara Hunyadi János árvái ellen fordul, a világból
kiábrándulva, belépett a magyar pálos rendbe. Szerzetesi életének java részét a
rend anyaházában, Buda mellett, a hatalmas és népes Szent Lőrinc-kolostorban
élte le. A budaszentlőrinci kolostort 1290-ben kezdték építeni, és 1310 körül fejezték
be. Mátyás uralkodása idején a rendház és a hozzátartozó templom, valamint a
gazdasági épületek tovább bővültek, s a kolostor ebben az időben élte
fénykorát. Az ország legnagyobb rendháza volt. Mátyás király is többször
fölkereste a kolostort.
László
kitűnt buzgóságával, alázatosságával és aszketikus életével. A hittudományoknak
szentelte életét. Engedélyt kért, hogy kiköltözhessen a közeli a Nagy-Hárshegy
egy barlangjába. A kolostorral továbbra is kapcsolatot tartott, napjait azonban
a remeték életrendje szerint osztotta be: imádság, elmélkedés, kétkezi munka.
Hunfalvy János szerint húsz évig remetéskedett itt.
Elkészítette
az első majdnem teljes magyar nyelvű bibliafordítást. A kötet Mátyás
király saját könyvtárában, Corvinái között is helyet kapott, később azonban, a
török hódoltság korában eltűnt, akárcsak a latinból fordított Szentek élete
című munkája is.
A
barlangban végzett bibliafordítási munka az életébe került: a vezekléstől,
böjtöléstől elgyengülve tért vissza a budaszentlőrinci pálos kolostorba.
Megromlott egészsége ellenére folytatta az aszketikus és áhítatos életet.
Halála napján még misézett. Budalőrincen halt meg, 1456. február 27-én. A
kolostor templomában, a Szent István-oltár előtt temették el. Sírja a
kolostorral és a templommal együtt elpusztult a török időkben. A pálos rendben
boldogként tisztelik.
Egykori
barlangját 1911-ben, Bátori-barlang néven nyitották meg. 1929-ben oltárt is
építettek benne. Munkásságát megörökítő fekete márványtáblát helyeztek el, a
bejárata előtt kis faházat létesítettek, majd 1931-ben Havran Imre iparművész
tervei alapján egy márványoltárt alakítottak ki, amiből mára már csak a
márványtábla összetört darabjai maradtak meg. Bátori László pálos rendi
szerzetesnek, az első magyar nyelvű Biblia fordítójának nincs emléktáblája a
helyen, és a barlangra is csupán egy felirat nélküli vasajtó utal.
Reményik Sándor Báthori
László barlangja előtt című versével emlékezik meg a boldogként tisztelt pálos
bibliafordítóról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése