A Krisztus-hívők egységéért
2011. január 16-23
„kitartottak az apostolok tanításában” (ApCsel 2,42)
1. nap
A jeruzsálemi egyház
Joel 2, 21-27; 3, 1-5 „Azután kiárasztom majd lelkemet minden emberre”
Zsoltár 46 „a Seregek Ura velünk van ”
ApCsel 2,1-12 „Amikor pedig eljött a pünkösd napja”
Jn 14, 15-21 „Az igazság Lelkét, akit a világ nem kaphatja meg”
Mindenütt a világon hirdetik,hogy a Názáreti Jézus, a világ Megváltója küldött minket hozzátok emberek. Azt üzeni: egyetlen emberpártól születtetek, tehát valamennyi ember vérrokon. Igaz, a bőrötök színe eltér egymástól, egymás nyelvét sem értitek, de a Názáreti Jézus azt üzeni, hogy az egyetlen igaz Isten a ti közös Atyátok. Egymáshoz kellene tartoznotok. Egy régi küldötte egyik néphez így beszélt: „én, az Úr, vagyok a ti Istenetek, és nem más, és népem soha többé meg nem szégyenül. Aztán pedig kiárasztom lelkemet minden emberre,álmokat látnak véneitek, és látomásokat látnak ifjaitok.Mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, megszabadul. Mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék”. (Joel 2,27. 3,1-2.5) Az én hangom szomorúan válaszol: Igen, onnan indult el a Názáreti Jézus. Néhányan hívei lettek abból a népből,de most is van onnan származó a keresztények között. Az alapítók után Jézus híveinek többsége sem ért egyet,mert szétszakadt a család. Az ősi zsoltáros nekünk üzen: „Jöjjetek és lássátok az Úr műveit, csodáit, melyeket a földön végbevitt. Megszünteti a háborúkat mindenütt a föld széléig magasztalni fognak engem a nemzeteknek, s magasztalni fog a föld”. (Zsolt 46,9.11)„Mikor elérkezett pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, ugyanazon a helyen. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak. Ekkortájt az ég alatt található mindenféle nemzetből való istenfélő zsidók tartózkodtak Jeruzsálemben. A zaj hallatára tömeg verődött össze, és teljesen elképedtek, mivel mindenki a tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket. Mindnyájan álmélkodtak és csodálkoztak: Íme, ezek, akik beszélnek, úgye mindnyájan galileaiak? Hogyan halljuk hát mégis mindannyian a saját nyelvünket, amelyben születtünk?” (ApCsel 2,1-8) Jézus válaszol: „Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat. Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké, az igazság Lelkét, akit a világ nem kaphat meg, mert nem látja és nem ismeri őt. De ti megismertétek őt, mert nálatok marad és bennetek lesz. Nem hagylak árván titeket, eljövök hozzátok. Még egy kis idő, és a világ már nem lát engem. De ti láttok engem, mert én élek, és ti is élni fogtok. Azon a napon megtudjátok majd, hogy én Atyámban vagyok, ti pedig énbennem, és én tibennetek. Aki parancsaimat ismeri és megtartja azokat, szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja, én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki”. (Jn 14,15-21) Úgy látom, hogy a tavalyi imahét záradéka jelenik meg újra: Jézust az emmauszi tanítványok az Eukarisztiában ismerték fel. Most is azt üzeni Jézus: „ti láttok engem” tudniillik hitetekkel az Eukarisztiában. Ott élek általa köztetek, majd a szívetekben a szentáldozás után. A kulcskérdést nem itt kellene keresnünk?
♣♣ ♣♣ ♣♣
Joel 2, 21-27; 3, 1-5 „Azután kiárasztom majd lelkemet minden emberre”
Zsoltár 46 „a Seregek Ura velünk van ”
ApCsel 2,1-12 „Amikor pedig eljött a pünkösd napja”
Jn 14, 15-21 „Az igazság Lelkét, akit a világ nem kaphatja meg”
Mindenütt a világon hirdetik,hogy a Názáreti Jézus, a világ Megváltója küldött minket hozzátok emberek. Azt üzeni: egyetlen emberpártól születtetek, tehát valamennyi ember vérrokon. Igaz, a bőrötök színe eltér egymástól, egymás nyelvét sem értitek, de a Názáreti Jézus azt üzeni, hogy az egyetlen igaz Isten a ti közös Atyátok. Egymáshoz kellene tartoznotok. Egy régi küldötte egyik néphez így beszélt: „én, az Úr, vagyok a ti Istenetek, és nem más, és népem soha többé meg nem szégyenül. Aztán pedig kiárasztom lelkemet minden emberre,álmokat látnak véneitek, és látomásokat látnak ifjaitok.Mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, megszabadul. Mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék”. (Joel 2,27. 3,1-2.5) Az én hangom szomorúan válaszol: Igen, onnan indult el a Názáreti Jézus. Néhányan hívei lettek abból a népből,de most is van onnan származó a keresztények között. Az alapítók után Jézus híveinek többsége sem ért egyet,mert szétszakadt a család. Az ősi zsoltáros nekünk üzen: „Jöjjetek és lássátok az Úr műveit, csodáit, melyeket a földön végbevitt. Megszünteti a háborúkat mindenütt a föld széléig magasztalni fognak engem a nemzeteknek, s magasztalni fog a föld”. (Zsolt 46,9.11)„Mikor elérkezett pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, ugyanazon a helyen. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak. Ekkortájt az ég alatt található mindenféle nemzetből való istenfélő zsidók tartózkodtak Jeruzsálemben. A zaj hallatára tömeg verődött össze, és teljesen elképedtek, mivel mindenki a tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket. Mindnyájan álmélkodtak és csodálkoztak: Íme, ezek, akik beszélnek, úgye mindnyájan galileaiak? Hogyan halljuk hát mégis mindannyian a saját nyelvünket, amelyben születtünk?” (ApCsel 2,1-8) Jézus válaszol: „Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat. Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké, az igazság Lelkét, akit a világ nem kaphat meg, mert nem látja és nem ismeri őt. De ti megismertétek őt, mert nálatok marad és bennetek lesz. Nem hagylak árván titeket, eljövök hozzátok. Még egy kis idő, és a világ már nem lát engem. De ti láttok engem, mert én élek, és ti is élni fogtok. Azon a napon megtudjátok majd, hogy én Atyámban vagyok, ti pedig énbennem, és én tibennetek. Aki parancsaimat ismeri és megtartja azokat, szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja, én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki”. (Jn 14,15-21) Úgy látom, hogy a tavalyi imahét záradéka jelenik meg újra: Jézust az emmauszi tanítványok az Eukarisztiában ismerték fel. Most is azt üzeni Jézus: „ti láttok engem” tudniillik hitetekkel az Eukarisztiában. Ott élek általa köztetek, majd a szívetekben a szentáldozás után. A kulcskérdést nem itt kellene keresnünk?
♣♣ ♣♣ ♣♣
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése