Elmélkedés a Család évében CLIV.

Elmélkedés a Család évében
CLIV.



Jézus Szíve, benned reménylők üdvössége, irgalmazz nékünk!



Erény: állandó készség a jóra. Az erények egyik csoportja az isteni erények, a hit, a remény és a szeretet. Ezek tárgya maga Isten. A remény meggyőződés, hogy amit Isten ígért nekünk, aztbiztosan elérjük: szemünkkel látjuk majd és átöleljük. Istent, amíg pedig úton vagyunk oda, megkapjuk az üdvösség elnyeréséhez szükséges eszközöket. Az erény tehát nagyon fontos. Aki nem remél, megbántja Istent, mert feltételezi, hogy Isten nem akarja őt komolyan üdvözíteni. Aki pedig elveszti reményét és kétségbeesik, igen súlyosan vétkezik. Miért fordul elő, hogy valaki kételkedni kezd az üdvösségben? Nyilván bűnei, mulasztásai következtében kezdi úgy érezni, hogy ennyi bűn, hanyagság, hálátlanság után Isten megvonja tőle irgalmát. Úgy érzi, Isten is hasonló a hatalmas emberekhez, akik alattvalóiktól megvonják bizalmukat, ha erre tetteikkel rászolgálnak, és ezt a bizalmat nem is adják vissza.Isten önmagában is irgalmas. Jézus külön gyönyörű képet fest erről a tékozló fiú atyjában. (Lk 15,11-32) Ehhez járul még Jézus jó pásztori szeretete: nemcsak nem veti meg az elkóborolt bárányt, de utána jár, keresi, és ha megtalálta, nem veri, hanem szívére öleli és vállán viszi vissza a nyáj közösségébe. (Lk 15,1-7) Íme, a Szív, a tökéletes bizalom forrása!