Évközi 2. vasárnap
Iz 49,5-6 1Kor 1,1-3 Jn 1,29-34
„Én láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!"
Jézusról szeretnék beszélni, a teremtés ősmintájáról és az Isten országának helyreállítójáról. Az igazságot akarom ismertetni, mert az utóbbi évszázadokban próbálták az emberek gondolkodásába, betáplálni, hogy Jézus felvilágosult sarlatán, aki a kozmikus erők kiváló ismerője és alkalmazója elhíresült gyógyításaiban, vagy ha nem így volt, akkor egész csodás működése hazugság. Tudományos próbálkozással így fogalmazták meg hitrontó céljukat „Más a történelmi Jézus és más a hit Jézusa".Én egész életemben vallottam és vallom Szent János apostollal: „Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mintáz Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal" (Jn 1,14) „Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég".(Jel 21,6) A mai szentmise olvasmányában Izajás próféta, akit megérdemelten nevezünk az Ószövetség evangélistájának, ezt írja róla: „Kevés az, hogy szolgám légy, s fölemeld Jákob törzseit, és visszatérítsd Izrael maradékát. A nemzetek világosságává teszlek, hogy üdvösségem eljusson a föld határáig". (Iz 49,6) Izajás Krisztus csodatételei előtt nyolcszáz évvel csodákról beszél Jézusjövendő működésével kapcsolatban, amikor a zsidók már nyíltan bálványimádók voltak, a Szentírás sokat vádolja őket a nap és a hold imádásával. Az igaz Isten megcsúfolásával lett volna egyenlő Izrael Szabadítóját ennek gyanújába keverni. A nemzetek vallásossága pedig csupa zűrzavar volt, orgiákkal és erkölcsi felelőtlenséggel tele. A nemzetek világossága lesz a Megváltó: a bűnök mocsarából kihúzni pedig csak mennyei erővel lehet. Az evangélium a szövege pedig semmiféle kozmikus erővel nem keverhető össze. A bűnök megbocsátása kizárólag isteni erővel történhet. Jézus plasztikusan rámutatott erre, amikor az inaszakadt beteget érintés nélkül kimondottan a bűnök érzékelhetetlen megbocsátásának látható jeléül cselekedte,(Mt 9,1-8) Viszont Jézus Keresztelő Szent Jánostól éppen azt a nagy tanúságot várta el, hogy küldetése lényegének nézze a bűnök bocsánatát:„íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit"(Jn 1,29) János keresztelése nem szentség volt, nem Jézus rendelte kegyelemeszköz, hanem emberi jele annak, hogy a Messiás eljöttét készséggel elfogadja a vízbe merülő. Szent János formálisan is megvallja ezt: „Én sem ismertem őt, de aki küldött, hogy vízzel kereszteljek, az mondta nekem: Akire látod, hogy rászáll a Lélek, és rajta marad, ő az, aki Lélekkel keresztel. Én láttam, és tanúskodom róla, hogy Ő az Isten Fia"(1,33-34)
Iz 49,5-6 1Kor 1,1-3 Jn 1,29-34
„Én láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!"
Jézusról szeretnék beszélni, a teremtés ősmintájáról és az Isten országának helyreállítójáról. Az igazságot akarom ismertetni, mert az utóbbi évszázadokban próbálták az emberek gondolkodásába, betáplálni, hogy Jézus felvilágosult sarlatán, aki a kozmikus erők kiváló ismerője és alkalmazója elhíresült gyógyításaiban, vagy ha nem így volt, akkor egész csodás működése hazugság. Tudományos próbálkozással így fogalmazták meg hitrontó céljukat „Más a történelmi Jézus és más a hit Jézusa".Én egész életemben vallottam és vallom Szent János apostollal: „Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mintáz Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal" (Jn 1,14) „Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég".(Jel 21,6) A mai szentmise olvasmányában Izajás próféta, akit megérdemelten nevezünk az Ószövetség evangélistájának, ezt írja róla: „Kevés az, hogy szolgám légy, s fölemeld Jákob törzseit, és visszatérítsd Izrael maradékát. A nemzetek világosságává teszlek, hogy üdvösségem eljusson a föld határáig". (Iz 49,6) Izajás Krisztus csodatételei előtt nyolcszáz évvel csodákról beszél Jézusjövendő működésével kapcsolatban, amikor a zsidók már nyíltan bálványimádók voltak, a Szentírás sokat vádolja őket a nap és a hold imádásával. Az igaz Isten megcsúfolásával lett volna egyenlő Izrael Szabadítóját ennek gyanújába keverni. A nemzetek vallásossága pedig csupa zűrzavar volt, orgiákkal és erkölcsi felelőtlenséggel tele. A nemzetek világossága lesz a Megváltó: a bűnök mocsarából kihúzni pedig csak mennyei erővel lehet. Az evangélium a szövege pedig semmiféle kozmikus erővel nem keverhető össze. A bűnök megbocsátása kizárólag isteni erővel történhet. Jézus plasztikusan rámutatott erre, amikor az inaszakadt beteget érintés nélkül kimondottan a bűnök érzékelhetetlen megbocsátásának látható jeléül cselekedte,(Mt 9,1-8) Viszont Jézus Keresztelő Szent Jánostól éppen azt a nagy tanúságot várta el, hogy küldetése lényegének nézze a bűnök bocsánatát:„íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit"(Jn 1,29) János keresztelése nem szentség volt, nem Jézus rendelte kegyelemeszköz, hanem emberi jele annak, hogy a Messiás eljöttét készséggel elfogadja a vízbe merülő. Szent János formálisan is megvallja ezt: „Én sem ismertem őt, de aki küldött, hogy vízzel kereszteljek, az mondta nekem: Akire látod, hogy rászáll a Lélek, és rajta marad, ő az, aki Lélekkel keresztel. Én láttam, és tanúskodom róla, hogy Ő az Isten Fia"(1,33-34)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése