Évközi 6. hét Szerda
Jak 1,19-29; Mk 8,22-26
„Szemére köpve rátette kezeit”
Jézus csodáival megmutatta szeretetét a szenvedő emberek iránt, és egyúttal felhívta a többiek figyelmét, hogy nem egyszerű ember, nem orvos, nem természetgyógyász, hanem Isten küldötte. Eleinte prófétának nézik, majd egyre tisztábban érzékelik, hogy Istenember. Ennek a folyamatnak a leírását kapjuk Márk apostoltól. Jézus a Tibériás tóhoz Tírusz és Szidon pogány környékéről érkezik. Egy süketnémát hoznak hozzá, kérik, gyógyítsa meg. Ujjait bedugja a fülébe, nyállal megérinti a néma nyelvet, s az ember hall, és tisztán beszél. Ezután Jézus hét kenyérrel jóllakat négyezer embert, majd megtagadja az égi jelet a farizeusoktól, akik nem akarnak hinni neki. Hajókázás közben óvja tanítványait a farizeusok és Heródes kovászától. Szomorú, hogy a tanítványok is szívesebben foglalkoznak a kenyérgondokkal, mint az Ő igéjével, „vakoknak és süketeknek” nevezi őket.(18) Ezek után bemegy Betszaidába, amelyet Jézus, később hitetlennek nevez. Egy vakot visznek hozzá. Kivezeti a faluból, és nyálával megkeni a vak szemet. A beteg nem gyógyul rögtön, az embereket fának nézi. Ekkor Jézus ráteszi a kezét, és a vak ember azonnal tisztán lát. A nyál az ember számára fontos. Jel lesz a két gyógyításnál, mert a hittel kezdődik a természetfeletti élet.Az istenemberi kéz befejezi a teljes gyógyítást. A meggyógyult vakot Jézus nem engedi vissza a hitetlen Betszaidába. Hazaküldi. Alkalmazzuk a magunk életére mindezt: ne legyünk süketek és vakok, lássuk meg a természetes világon túli isteni világot.
Jak 1,19-29; Mk 8,22-26
„Szemére köpve rátette kezeit”
Jézus csodáival megmutatta szeretetét a szenvedő emberek iránt, és egyúttal felhívta a többiek figyelmét, hogy nem egyszerű ember, nem orvos, nem természetgyógyász, hanem Isten küldötte. Eleinte prófétának nézik, majd egyre tisztábban érzékelik, hogy Istenember. Ennek a folyamatnak a leírását kapjuk Márk apostoltól. Jézus a Tibériás tóhoz Tírusz és Szidon pogány környékéről érkezik. Egy süketnémát hoznak hozzá, kérik, gyógyítsa meg. Ujjait bedugja a fülébe, nyállal megérinti a néma nyelvet, s az ember hall, és tisztán beszél. Ezután Jézus hét kenyérrel jóllakat négyezer embert, majd megtagadja az égi jelet a farizeusoktól, akik nem akarnak hinni neki. Hajókázás közben óvja tanítványait a farizeusok és Heródes kovászától. Szomorú, hogy a tanítványok is szívesebben foglalkoznak a kenyérgondokkal, mint az Ő igéjével, „vakoknak és süketeknek” nevezi őket.(18) Ezek után bemegy Betszaidába, amelyet Jézus, később hitetlennek nevez. Egy vakot visznek hozzá. Kivezeti a faluból, és nyálával megkeni a vak szemet. A beteg nem gyógyul rögtön, az embereket fának nézi. Ekkor Jézus ráteszi a kezét, és a vak ember azonnal tisztán lát. A nyál az ember számára fontos. Jel lesz a két gyógyításnál, mert a hittel kezdődik a természetfeletti élet.Az istenemberi kéz befejezi a teljes gyógyítást. A meggyógyult vakot Jézus nem engedi vissza a hitetlen Betszaidába. Hazaküldi. Alkalmazzuk a magunk életére mindezt: ne legyünk süketek és vakok, lássuk meg a természetes világon túli isteni világot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése