TÜZES BOLDOG PÉTER

Tüzes Boldog Péter

szerzetes, püspök és hitvalló

1089. december 10.

A firenzei Aldobrandini családjához tartózónak tartották, de ezt írásos bizonyítékkal még nem sikerült alátámasztani.. Szent John Gualbert tanítványaként Vallumbrozában volt bencés szerzetes. 1067-ben már Vallumbrozai bencés kolostor apátja, amikor püspöké választása után is megtartotta apáti címét egészen 1081-ig, amikor is Salvatore Fucecchiót választják meg apátnak. Később Firenze püspökének nevezik ki, de a püspöki kar szót emelt ellene, mivel úgy vélték, hogy a firenzei püspök pénzen vásárolta meg hivatalát. Legfőbb támadója Peter Mezzobarbo püspök volt, akit más néven Páviai Péternek is neveztek. A frissen kinevezett püspök hiába tagadta hevesen a vádakat, püspök társai között nem akadt, aki védelmébe vette volna. Ilyenkor a kor szokása szerint pápai követ előtt istenítélettel döntötték el a vád igazát. 1068-ban a nyilvános próbatételen 3000 ember vett részt, és volt szemtanúja annak, hogy Péter sértetlenül ment át két hatalmas máglya lángjai közt. Ebből kifolyólag kapta az Igneus melléknevet, amely tűzet jelent. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen tett végrehajtása után igen nagy tekintélyre tett szert az egész katolikus egyházban. Ennek ellenére elveszik tőle Firenze püspöki címét, de nem sokára rá megkapja Albano püspökségét, amellyel egyben biborosi rangot is kap. II. Sándor pápa 1069-ben IV. Henrikkel, a császárral is komoly vitába keveredett, mert Sándor leváltotta Godfridot, Milánó érsekét, akit az uralkodó nevezett ki az egyházmegye élére. Mire Henrik reagált a pápa döntésére, már Atto, egy reformpárti érsek ült a lombard egyház élén. A császár dühét Sándor a kiátkozás lehetőségével oszlatta szét. A pápa halála után új helyzet alakult ki. IV. Henrik döntését befolyásolta a német klérus, amely megijedt, az új pápa jelölt Gergely személyétől, és félt a szigorú reformoktól, ezért ők le akarták beszélni Henriket a megerősítésről. De hamarosan az udvarba érkezett Eberhard, Nettenburg grófjának levele, amelyben az állt, hogy amennyiben a pápa megerősíti a gróf jogait, igényt tart a császári koronára. Henriknek ezek után nem maradt túl sok választása, és 1073 szeptemberében írt Gergelynek egy igen nyájas hangvételű levelet. Ebben az uralkodó elismerte a bíborost a keresztény egyház fejének. Ez volt a történelem folyamán az utolsó császári megerősítés, amelyet pápa kapott. Így Ildebrando Aldobrandeschi di Soana 1073-ban a család egyik tagja pápa lesz VII. Gergely néven, és ettől kezdve Péter karrierje is felfelé ível. De IV. Henrik egy betűt sem gondolt igazán komolyan leveléből, mindössze időt akart nyerni serege összeszedéséhez. Esküjének megszegésével, hazugsággal és a keresztény egyház elleni merénylettel vádolta meg a császárt. Persze semmi nem történt a fenyegető levél hatására, és Gergelynek be kellett látnia, hogy az erőtlen szavak értelmetlenek, és erős tettekkel lehet rendet teremteni. Egy Rómában összehívott 1075-ös zsinaton felvették a kánoni törvények közé, hogy ezentúl mindenkit kiátkozással büntet az egyház, aki törvénytelenül iktat be egyházi méltóságokat. 1076-ban pedig az egyházi bíróság elé idézte IV. Henriket, hogy ott feleljen tetteiért. A pápa 1077 januárjában Canossa városához ért, és mivel árulókat sejtett maga körül, úgy döntött, hogy a biztonságos várban fog megszállni. Henrik követte a pápát Canossába, és audienciát kért tőle, de Gergely emlékezett még Henrik csalárd levelére, és különös szigorral kezelte a találkozót. Sőt VII. Gergely pápa legátusaként több fontos küldetést is végrehajtott Európa szerte. 1079-ben Németországban járt IV. Henrik császár, és sváb Rudolfnál. 1084-ben Franciaországban járt küldetésben. 1085. május 25.-én meghal Gergely pápa Péter fő támogatója. 1089. július 8.-án támogatja II. Orbán pápát, aki ezzel elnyeri a legmagasabb egyházi rangot. 1089. november 11.-én halt természetes körülmények között. Az egyházi művészetben Pétert albában, és stólában ábrázolják, miközben kezében egy feszületet tartva át sétál a tűzön. A katolikus egyház február 8.-án ünnepli.