Nagyböjt 2. Vasárnapja
Ter 12,1-4a; 2Tim 1,8; Mt 17,1-9
„Külön velük fölment egy igen magas hegyre”
Jézus tisztázta apostolai előtt, hogy kinek nézik őt az emberek, majd Péter pontos szavakkal megvallotta a teljes valóságot: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.”(16,16) Ezt követően első ízben őszintén elmondta nekik, hogy az ő küldetése az, hogy vállalnia kell a zsidó vezetők hamis vádjait, majd a népéből való kitaszítás gyalázatát, a pogányok kezére juttatást és a megöletést, és csak azután következik a dicsőséges feltámadás. Az apostolok megrémültek. Jézus harminc éves koráig kemény építőipari munkát végzett. Végre a tömegek szemében tanítása és csodái által megdicsőül, kinyilatkoztatta az Atya, hogy Jézus az ő Fia és a Messiás, és most Jézus ilyeneket beszél. Péter elkergeti a gondolatot. Jézus látta, hogy tanítványai mennyire félnek a valóságtól, ezért színeváltozásával megmutatta a dicsőséges befejezést. Testén és ruháján átragyogott istenségének fénye, és a mennyei világból két tanú állt melléje: Mózes és Illés. Sőt, maga az Atya volt Fia mellett: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Őt hallgassátok.”(5) a félelemtől földre hulló apostolokat Jézus érintése hozza vissza a földi világba: Jézus egyedül, emberi módon áll a hegyen. És megtiltja, hogy feltámadása előtt a látottakról beszéljenek.(9) Ma lelkiismeretlen emberek megpróbálják a munkát lebecsülni, a munkást lenézik, nem támogatják kellően. Hamis mennyországot eszkábálnak és vetítenek a gyanútlan nézők elé, hogy ezzel tömjék be szemüket, fülüket. Elmagyarázzák nekik, hogy nincs más cél, csak a pénz és a hatalom, egyeseknek jólét, másoknak rivalda, cirkusz. Pedig a sorrend ugyanaz maradt, mint Jézus éltében.
Ter 12,1-4a; 2Tim 1,8; Mt 17,1-9
„Külön velük fölment egy igen magas hegyre”
Jézus tisztázta apostolai előtt, hogy kinek nézik őt az emberek, majd Péter pontos szavakkal megvallotta a teljes valóságot: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.”(16,16) Ezt követően első ízben őszintén elmondta nekik, hogy az ő küldetése az, hogy vállalnia kell a zsidó vezetők hamis vádjait, majd a népéből való kitaszítás gyalázatát, a pogányok kezére juttatást és a megöletést, és csak azután következik a dicsőséges feltámadás. Az apostolok megrémültek. Jézus harminc éves koráig kemény építőipari munkát végzett. Végre a tömegek szemében tanítása és csodái által megdicsőül, kinyilatkoztatta az Atya, hogy Jézus az ő Fia és a Messiás, és most Jézus ilyeneket beszél. Péter elkergeti a gondolatot. Jézus látta, hogy tanítványai mennyire félnek a valóságtól, ezért színeváltozásával megmutatta a dicsőséges befejezést. Testén és ruháján átragyogott istenségének fénye, és a mennyei világból két tanú állt melléje: Mózes és Illés. Sőt, maga az Atya volt Fia mellett: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Őt hallgassátok.”(5) a félelemtől földre hulló apostolokat Jézus érintése hozza vissza a földi világba: Jézus egyedül, emberi módon áll a hegyen. És megtiltja, hogy feltámadása előtt a látottakról beszéljenek.(9) Ma lelkiismeretlen emberek megpróbálják a munkát lebecsülni, a munkást lenézik, nem támogatják kellően. Hamis mennyországot eszkábálnak és vetítenek a gyanútlan nézők elé, hogy ezzel tömjék be szemüket, fülüket. Elmagyarázzák nekik, hogy nincs más cél, csak a pénz és a hatalom, egyeseknek jólét, másoknak rivalda, cirkusz. Pedig a sorrend ugyanaz maradt, mint Jézus éltében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése