Szent József

Szent József

2 Szám 7,4-5.12-14.16                 Mt 1,16.18-21.24       Lk 2,41-51

„Apád és én bánkódva kerestünk téged.”(48)

Máté (1,18) igaz embernek nevezi Mária vőlegényét. Igaz az, aki mindenkinek megadja, ami érdeme szerint jár neki. József tisztelte és szerette mennyasszonyát, Máriát. Ezért – bár nem értette Mária áldott állapotát, amikor Ein Karimból hazatért, nem futott a bíróságra, nem jelentette fel, hogy a törvény értelmében megköveztesse őt.

De nagyon bánkódott napokon keresztül. Kereste a megoldást jóakarattal. Jött is, mégpedig égi küldött világosította fel Mária magzatának isteni kiléte felöl.

Azonnal elfogadta az angyal felszólítását, magához vette az Istenanyát és az Emmánuelt, hogy egy életen át őrizze, táplálja, a legtisztább, legönzetlenebb szeretettel szeresse, szolgálja őket. (Mt 1,24) Menekülés Egyiptomba.

Amikor a 12 éves Jézus elszakadt szüleitől a jeruzsálemi templomban „három napig bánkódva keresték őt mindketten”(Lk 2,48). Mit jelenthetett ez a próbatétel Józsefnek? Talán azt, hogy most elveszi az Úr a kis Jézust, mert 12 éves, a gyermekkora befejeződött, és más hazába, esetleg tudósképző iskolába rendeli itt a templom mellett, hiszen Ő a Messiás, a világ Megváltója. Ő, József csak iparra tudná tanítani.

Talán most kell szenvednie azért, hogy annak idején egy kis ideig kételkedett Máriában?

Jézus tisztázza az aggodalmakat. Igen, Ő a küldetését szolgálta most is, ezt fogja tenni ezután is, de egyelőre a felkészülés József kemény munkájával folytatódik.

Mit jelent József példája most a férfiaknak? Egy édesanya áldott állapotban már nemcsak feleség, elfogadni, szeretni, szolgálni kell magzatával együtt. „Istent fogadja be a kicsivel”, a gyermekért felelősséggel tartozik, úgy kell nevelni, mint Isten küldöttét!