Évközi 5. hét szerda

Évközi 5. hét szerda           
Ter 2, 4b-9. 15-17; Mk 7, 14-23
„ami az emberből kijön, az szennyezi be az embert”

A zsidók gondolkodásmódja érdekesen alakult. Úgy vélték, hogy az ember önmagában érintetlen, jó. Nem tudom, mennyire ismerték a Szentírásból az anyagvilág egyes fajtájának létrehozása után az Úr miért mondta ki: És látta az Úr, hogy amit éppen megteremtett, a jó, vagyis a céljának tökéletesen megfelel. A világosságra ugyanúgy ez volt Isten ítélete, mint a csúszó-mászókra: Látta Isten, hogy jó. Amit pedig a teremtés szakaszaira egyenként kimondott, azt az ember teremtése után összefoglalva, az ember viszonylatában is újra kimondja: „Az Isten megáldotta őket (az embereket), és azt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet! Hajtsátok azt uralmatok alá, és uralkodjatok tenger halain, az ég madarain, és minden állaton, amely mozog a földön. Majd azt mondta Isten: Íme, nektek adtam minden füvet, amely magot hoz a földön, minden fát, amelynek gyümölcsében benne van a magva, hogy legyen ennivalótok, a zöld növényzetet, pedig a föld minden állatának, az ég minden madarának és mindannak, ami mozog a földön, és amiben élő pára van, hogy eledelük legyen!  Úgy is lett. És látta Isten, hogy amit alkotott, nagyon jó volt. És lett este és reggel: a hatodik nap”. (Ter 1, 28-31) Aztán még hozzátehetjük: minden fűbe, fa gyümölcsébe beleteremtette Isten a magját, hogy az ember el tudja vetni, és az éppen olyan jó lesz, mint amiből a gyümölcs származott. Nem könnyű megérteni, hol és mikor és miért nyilvánította Isten némelyik füvet és állatot tisztátalanná, amelyet Isten népének fogyasztani tilos. Tény, hogy Jézus maga kimondja: „Hát ti is ilyen értetlenek vagytok? Nem látjátok be, hogy mindaz, ami kívülről megy be az emberbe, nem szennyezheti be őt, mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, aztán a félreeső helyre kerül. Ezzel megtisztított minden ételt. Hanem amint mondtam, ami az emberből kijön, az szennyezi be az embert. Mert belülről, az emberek szívéből erednek a gonosz gondolatok. Paráznaságok, lopások, gyilkosságok, házasságtörések, kapzsiság, gonoszság és csalárdság, kicsapongások, irigység, káromkodás, kevélység és esztelenség. Mindez a rossz belülről származik, és beszennyezi az embert”.(Mk 7, 18-23) Isten a kereszténység első éveiben Szent Péternek újra adott konkrét eligazítást, amikor a pogány Kornéliusz százados küldötteit kellett fogadnia, és háromszor szállt le előtte a minden állatfajt összefogó óriás bugyor. Elhangzott három ízben a parancs: „Kelj föl, Péter, öld és edd! De Péter azt mondta: Távol legyen tőlem, Uram, hiszen sohasem ettem semmiféle közönségeset és tisztátalant. De a hang újból másodszor is szólt hozzá: Amit Isten tisztává tett, azt te ne mondd közönségesnek. Ez háromszor is megismétlődött, aztán az edény felemelkedett az égbe”. (ApCsel 10, 13-16) Vigyázzunk a fogalmaink tisztaságára.