ELŐSZÓ
Sok és jelentős (tanítást) ajándékozott nekünk a Törvény, Mózes öt könyve, a Próféták (négy nagy és tizenkettő kispróféta) és a többi utánuk következő író, akik miatt meg kell dicsérni Izraelt műveltségéért és bölcsességéért. De ne csak jártasságra tegyenek szert benne azok, akik (héber nyelven el tudják olvasni, hanem aki belemélyed, az legyen képes rá, hogy a kívülállókat is előbbre segítse, élőszó és írás útján” (1-6) Ennek a héber nyelvű könyv írójának unokája, aki VII. Ptolemaiosz Energetész egyiptomi király harmincnyolcadik esztendejétől (Kr.e. 132) élt Egyiptomban,elhatározta, hogy nagyapjának Jeruzsálemben hatvan évvel korábban írt könyvét görög nyelvre fordítja. Úgy vélte, hogy ezzel megkönnyíti a héberül nem beszélő egyiptomiak és a Római Birodalom minden polgárának, hogy olvasni tudja Isten egyik fontos könyvét. Ez azért jelentős elhatározás, mert a római és görög nyelvű polgárok ősi mondáik alapján több mint kétezer bálványt imádták istenként, tehát az igaz Istent nem ismerték.„Ezért határozta el Jézus, a nagyapám, miután behatóan foglalkozott a Törvénnyel, a Prófétákkal és az atyáktól ránk maradt többi írással, s elegendő ismeretre tett szert, hogy maga is ír valamit, ami a műveltséget és a bölcsességet előmozdítja. Így, aki ezt kedvvel és szeretettel elsajátítja, egyre gyarapodhat a törvény szerint való élet útján. Most hát arra kérlek benneteket, hogy fogjatok hozzá az olvasáshoz jóakarattal és figyelemmel. De legyetek elnézők, ha a különben gondos fordítás kifejezései itt-ott nem elég tökéletesek. Hiszen nem mindegy, hogy az ember valamit héber eredetiben olvas-e, vagy más nyelvre lefordítva. Nemcsak ez a könyv, hanem a Törvény, a Próféták és a többi írás is nem csekély eltérést mutat, ha (eredeti) nyelvükön olvassuk őket” (7-24)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése