Ferenc pápa szerint az elsivatagosodás korunk súlyos ökológiai problémája

Ferenc pápa szerint az elsivatagosodás korunk súlyos ökológiai problémája

A Szentatya államtitkára, Pietro Parolin bíboros aláírásával táviratot küldött arra a szeptember 6. és 16. között tartott kínai konferenciára, amelyen az elsivatagosodás elleni küzdelem ENSZ-egyezményéhez csatlakozott államok képviseletében több mint négyezer küldött vett részt.

Ez a tizenharmadik ilyen jellegű találkozó, amelyet ezúttal a Kínához tartozó Belső-Mongóliában, Ordoszban rendeztek meg. A pápa értékeli, hogy a résztvevők igyekeznek összehangolt munkával foglalkozni korunk súlyos ökológiai problémájával, az elsivatagosodás jelenségével.

Ferenc pápa köszönetet mond a házigazda kínai kormánynak és a lakosságnak, hogy helyet adnak a tanácskozásnak. Örömére szolgál, hogy a konferencia igyekszik fölébreszteni a fiatalok érdeklődését és elkötelezettségét az iránt, hogy a sivatagokat virágoskertekké változtassák. Reméli, hogy fölemelik hangjukat a nemzetközi közösség által elfogadott határozatok felelősebb betartásáért.

A Laudato si’ kezdetű enciklikájában Ferenc pápa hangsúlyozza, hogy a talaj elsivatagosodására úgy kell tekintenünk, mint egy testi betegségre, amely személyesen mindannyiunkat megtámad. A pápa már 2013 húsvétján, urbi et orbi üzenetében megállapította, hogy minden embernek át kell kelnie belső pusztaságán. Ennek a benső elsivatagosodásnak a végső oka az, hogy képtelen szeretni Istent és a felebarátot, nem őrködik mindazon, amit a Teremtő ránk bízott és továbbra is ad nekünk.

Ferenc pápa annak a reményének ad hangot a klímakonferenciára írt üzenetében, hogy a megbeszéléseket átfogó szemlélet vezeti, amely az elsivatagosodás témáját egyesíti a szegénység, az fejletlenség és a nemzedékek közötti igazságosság szélesebb körű etikai témájával.  A konferencia megbeszélései nyomán remélhetőleg sikerül előmozdítani a békét és a biztonságot, a közjót és az átfogó emberi fejlődést.

* * *

Az elsivatagosodás problémája összetett: ökológiai, éghajlati és mezőgazdasági tényezők befolyásolják. Mégis egyértelmű, hogy elsősorban az ember tevékenysége, a természetes növénytakaró elpusztítása okozza. A növényzet védhetné meg a talajt a szél és a víz eróziójától, s e védelem hiánya törvényszerűen elsivatagosodáshoz vezet. A helyzetet tovább súlyosbítja az éghajlatváltozás következtében növekvő szárazság.

A szárazság és a termőtalaj eltűnésének következtében ezeken a területeken lehetetlenné válik a mezőgazdasági termelés, milliók megélhetése kerül veszélybe, ez pedig – főleg azért, mert ezek a Föld legszegényebb térségei – további társadalmi-politikai feszültségekkel is jár. A múlt század második felében az elsivatagosodás következtében százezrek haltak éhen, és milliók kényszerültek elhagyni lakhelyüket.

Ha kisebb mértékben is, de az elsivatagosodás problémaként jelentkezik többek között a Mediterráneumban, Kaliforniában és Magyarországon is. A folyamatot a biológiai sokféleség megőrzésével, a természetes növénytakaró védelmével, okszerű mezőgazdasági termeléssel lehet megfékezni.