Pápai levél a casamari ciszterci bazilika felszentelésének 800. évfordulójára
A
casamari ciszterci monostor káptalanterme
Pietro
Parolin bíboros államtitkár a pápa legátusa
Ferenc
pápa augusztus 25-én kelt levelében Pietro Parolin államtitkárt nevezte ki
legátus-küldöttének a Rómától 100 kilométerre dél-keletre fekvő Casamari
ciszterci monostor bazilikájának felszentelési évfordulójára. A latin nyelvű
pápai levél megbízza a bíboros államtitkárt, hogy „a nyolcadik centenárium
alkalmából a mindenható Isten iránti hálaadásképpen szentmisét mutasson be a
bazilikában szeptember 15-én a századok során mutatott jótéteményeiért”.
Casamari
pápai alapítás
Ferenc
pápa megemlékezik „elődjéről, III. Honóriusz pápáról, aki 1217. szeptember
15-én személyesen szentelte fel a bazilikát a Boldogságos Szűz Mária valamint
Szent János és Szent Pál római vértanúk tiszteletére, számos jelenlévő bíboros
és püspök jelenlétében. A felszentelt templom a későbbi századok során nemcsak
a saját tartományában, hanem Közép és Dél-Itáliában is nagy tekintéllyel
sugározta széjjel a spirituális, morális és istentiszteleti értékeket. A szép
épület a ciszterci szerzetesek lelkiségét tárja fel, imádságuk, énekük,
elmélkedéseik nagyszerű tanúbizonyságát adva, mely rengeteg zarándok és
látogató különleges csodálkozását váltotta ki”.
Pápák az
alapkőletételnél és a felszentelésnél
A
casamari monostor ház-története, a Cronaca casamarensis így számol be az
alapításról: „A casamari templomot 1217. szeptember 15-én szentelték fel
Raniero da Ponza földesúr közbenjárására, aki aztán 1206-ban szentség hírében
hunyt el. A templom alapkövét 1203-ban III. Ince pápa úr áldotta meg, Cencio
Savelli bíboros támogatásával, akinek presbiter-kardinális címtemploma a római
Caelius dombon a Szent János és Szent Pál római vértanúk tiszteletére emelt
bazilika. Az alapkőmegáldás után a monostortemplomot pompásan felépítették, ám
az 1216-ben elhunyt III. Ince helyett az időközben III. Honóriusz néven pápává
választott egykori Cencio Savelli bíboros szentelte fel”.
A
ciszterci rend fejlődése a pápák támogatásával
A római
pápák kezdettől fogva előszeretettel támogatták a túl hatalmassá lett Cluny
szerzetes-központ szellemiségéből 1098-ban kivonuló bencés
reform-kezdeményezést. Ennek révén a molesmi Róbert és Alberik, valamint az
angolszász Harding István szerzetesek vezette új és radikálisan elkötelezett
megújulás a burgundiai Dijon környékén Citeaux-ban - latin nevén Cistertium,
ahonnét a ciszterci név is ered – vert gyökeret. Amikor Szent Bernát
csatlakozott az új rendhez, valójában annak lelkiségét mélyítette el, illetve
szorgalmazta a ciszterci rend gyors elterjedését. Először Észak-Itáliában
telepedtek meg, majd a Róma környéki Latium tartományban, ahol Fossanova,
Casamari, Trisulti, Valvisciolo, Sora helyein építették fel az előszeretettel völgybe
telepített monostoraikat.
Az
elődök nyomdokain haladva
Kezdetben
a ciszterci monostor alapítások gyakran hanyatló bencés kolostorok
átalakításából születtek. Casamariban is hasonlóan alakult a helyzet, ahol
Szent Benedek fiai 1003-ban telepedtek le, mégpedig egy régi római kori templom
romjaira, ahol egykor Mars hadiistent tisztelték. A helység neve Gaius Marius
hétszeres római konzulhoz kapcsolódik, aki a Krisztus előtti korban volt Silla
ellenlábasa. Az ő nevét őrzi a Frosinonét Soráig összekötő út, a Via María,
értsd máriuszi út, illetve saját háza, a Casa Marii, amelyből később a Casamari
név született. 1140 és 1155 között érkeznek a casamari bencés kolostorba
ciszterci szerzetesek, mégpedig közvetlenül a burgundiai anyamonostorok
szervezésében. Ebből a jelenlétből született meg az igény a századforduló táján
egy nagyobb kolostor alapítására, amire a mostani centenáriumi ünnepségsorozat
emlékezik.
Jelenleg
tizenhat szerzetes alkotja a casamari ciszterci közösséget
A
Casamari monostor a virágkorát a 13-14-15. században élet, majd hanyatlásnak
indult. 1623-ban már csak nyolc ciszterci szerzetes élt a falai között, mígnem
1717-ben a reform-ciszterci rend, a trappisták kezébe került. A nagy francia
forradalom alatt kirabolták és feldúlták. Az olasz állam születésével 1874-ben
nemzeti emlékké nyilvánították, majd 1929-ben ismét elindult a ciszterci
monasztikus élet, amikor Casamari az általa alapított monasztikus közösségekkel
együtt önálló ciszterci kongregáció lett. Jelenleg tizenhat szerzetes alkotja a
casamari ciszterci közösséget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése