VALOIS SZENT JOHANNA

SZENT JOHANNA (JANKA)

 szűz, III. r., rendalapító 

(1464-1505)

Francia királyi családból származott, Valois* Johanna néven is nevezzük. Apja XI. Lajos király. Születése után hamarosan kiderült, hogy csípőficama van, sánta lett. Emiatt apja nem kedvelte. Szégyelte, hogy hibás lánya van. Az életszentségre nézve azonban ez a sántaság egyáltalán nem jelentett hátrányt. Sőt előnyt! 7 éves korában kinyilatkoztatást kapott arról, hogy Szűz Mária tiszteletére szerzetesrendet fog alapítani. Apja már kiskorában odaígérte házasságra Károly orleáni herceg kiskorú fiának, Lajosnak. Államérdekből. Lajos később valóban házasságra lépett Jankával - érdekből. Ti. ez a házasság a királysághoz segítette. Később az is lett XII. Lajos néven. De felesége nem kellett neki. Nem éltek házaséletet. Johanna még a házasságkötés előtt a ferences III. rendbe lépett. Gyóntató atyja rendszerint ferences volt. Félresikerült házassága miatt nem esett kétségbe. Mint egy tartomány (Berry) úrnője sok jót tett alattvalóival.

Amikor férje király lett, azonnal kérte házassága érvénytelenné nyilvánítását, ami meg is történt az egyházi törvények szerint. Így Johanna felszabadult. Bourges vidékének hercegasszonyaként itt is bölcsen, jóságosan uralkodott. S hozzáláthatott régi terve megvalósításához. Egy ferences atya (Gábriel-Mária) segítségével megalapította az Angyali Üdvözletről (Annunciatio) nevezett szerzetesrendet, melyet VI. Sándor pápa 1502-ben hagyott jóvá (annunciáták). A rend tagjai a Szűzanya tiszteletének előmozdításávál, jótékonykodással, betegek gondozásával foglalkoztak. (Ma is léteznek néhány kolostorban.) Janka még különös áhítattal volt az Oltáriszentség és az Úr Jézus szenvedése iránt. 1504. pünkösd ünnepén ő is letette a szerzetesi fogadalmakat; ekkor a Johanna-Mária nevet vette fel. A következő év elején végrendelkezett, majd febr. 4-én fejezte be életét. Volt férje, aki most már becsülte őt, királynői temetést rendezett számára. (Királynoi palástban temették.) Holttestét halála után 57 évvel épségben találták. XIV. Benedek boldoggá, XII. Piusz pedig szentté avatta 1950-ben. A ferencesek tisztelik mint a III. rend tagját és mint egy ferences jellegű szerzetesrend alapítóját.

Johanna rendjét így nevezte: „Mária tíz öröme és gyönyörűsége szerzetesrendje”.

Mária tíz erénye, melyeket Johanna éveken át folytatott elmélkedései során összeállított, a következő: tisztaság, okosság, alázatosság, hit, áhítat, engedelmesség, szegénység, béketűrés, szeretet, együtt szenvedés. A rend szabályzata is kihangsúlyozza ezt a tíz erényt.

Imádság:

Istenünk, te úgy rendelted, hogy Szent Johanna a Boldogságos Szűz erényeinek követésére Istennek szentelt szüzekkel új szerzetescsaládot alapítson. Segíts, hogy a Boldogságos Szűz erényeinek gyakorlása által Krisztust minél jobban tudjuk követni. Ki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.