VILLAMAGNA-i BOLDOG GELLÉRT
zarándok, III. r.
(1195-1265)
A Firenzétől nem messze fekvő Villamagna helységben
született szegény földműves szülőktől. Szüleit korán elvesztette. Ekkor egy
gazdag firenzei család befogadta és keresztény szellemben nevelte. Mikor
férfikorba jutott, a család egyik tagja, aki johannita lovag volt, maga mellé
vette, s keresztes-háborúba indultak. (Valószínűleg ez 1219-ben történt, amikor
Szent Ferenc is ott járt a Szentföldön.) Egy ütközetben mindketten fogságba
kerültek, sok megpróbáltatást szenvedtek, míg végre kiváltották őket. Nemsokára
egy másik jeruzsálemi lovag hívására újra útnak indult a Szentföld felé. A
hajót, melyen húsz lovag utazott, üldözőbe vette egy kalózhajó, de Gellért
imájára csodás módon megmenekültek. Hosszabb jeruzsálemi tartózkodása alatt
bevették a lovagrendbe szolgálattevő testvérnek. Nagy szeretettel gondozta a
betegeket és a zarándokokat. Olyan buzgó volt az imában, hogy szent testvérnek
nevezték. Ez bántotta Gellért alázatosságát, ezért kérte, hogy visszatérhessen
szülőhazájába. Ezt meg is engedték neki. Útközben a hagyomány szerint maga
Szent Ferenc adta rá a III. rend ruháját Assisiben. Visszavonult Villamagna
közelébe, ahol egy kis kunyhóban húzta meg magát. Szigorú életet élt és
elnyerte a szemlélődés kegyelmét. A betegek és szegények szolgálatát is
végezte. Ajtóról- ajtóra járt számukra alamizsnáért. Szokása volt, hogy
időnként meglátogatott három, egymástól távollevő templomot: Az elsőben a
tisztítóhelyen szenvedő lelkekért, a másodikban saját bűnei bocsánatáért, a
harmadikban a hívők és nemhívők számára kegyelemért és megvilágosításért
imádkozott. A 18. században Porto Maurizioi Lénárd e templomok közül választott
ki egyet (Incontro*), ahol kolostort alapított. Remeteségében sokszor
imádkozott térdenállva, úgyhogy térdén a bőr megkeményedett. Erényekben
gazdagon és szentség hírében halt meg kb. 1265-ben. Sírjánál sok csoda történt,
ezért remetelakát templommá alakították át. Hatszázéves megszakítatlan
tiszteletét XVI. Gergely pápa hagyta jóvá 1833-ban.
„Örvendeztem, amikor azt mondták nekem:
Az Úr házába fölmegyünk.
Íme, már itt is áll a lábunk
kapuidban, ó Jeruzsálem.
Jeruzsálem jól megépült város,
részei szépen egybeillenek.
Jeruzsálemre békét esdjetek!
Béke legyen azzal, aki szeret téged!”
121. zsoltár
Imádság:
Istenünk, te Boldog Gellért hitvallódat változatos életúton remeteségbe
vezetted, ahol a szemlélődés magaslatára segítetted. Add, hogy közbenjárására
ima és jócselekedetek által Krisztus ígéreteit elnyerjük. A mi Urunk Jézus
Krisztus által
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése