Üzenet a Bibliából

Üzenet a Bibliából

 
A mostani szellemi zűrzavarban minél több időt szenteljünk a Szentírás olvasására. A www.kovacsbank-ofm.com honlap is segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy mindenki jobban megismerje Isten írott üzenetét, amelyet az emberiségnek küldött titkainak feltárására. A Biblia elnevezés a görög biblos szóból ered. Jelentése: könyv. Rendes képzésű többes számú alanyesete: bibloi, könyvek. A Biblia rendkívüli többes számú alanyeset. Talán azt akarták érzékeltetni e rendkívüli alakkal, hogy a hetvenkét önálló műből szerkesztett könyv a Könyvek Könyve, a szent, a legfontosabb könyv a világon. A Biblia igazi szerzője nem ember, aki könyvet írt, hanem a fölséges Isten. Az Úr természetesen nem diktálta, hanem látomásban, hallomásban érzékeltette üzenetét a kiválasztott közvetítővel, prófétával (más helyett beszélő). Ellenőrizte, jól értette-e az üzenetet, és vigyázott arra, hogy helyesen írta-e le a megbízott. „Mit látsz, Jeremiás? Azt feleltem: Mandulafavesszőt látok. Erre azt mondta nekem az Úr: Jól láttad, mert virrasztok igém felett, hogy beteljesítsem”. (Jer 1,11-12) Isten figyelembe vette, hogy a zsidók földjén legkorábban a mandulafa kezd hajtani, ezért  gondolták, hogy ez a fa őrködik, figyeli, mikor fakad a tavasz. Miről ad hírt Isten? A belső életéről, amely teljesen felülmúlja az emberi megismerés lehetőségeit. Ha emberek közölnek valamit más emberekkel, akár szóban, akár írásban vagy távközlő eszközök segítségével, tanár diákjával, tudós érdeklődőkkel, ismert vagy ismeretlen témában, mindig egy szinten mozognak: az emberi tudás szintjén. Isten közlései vagy teljesen természetfelettiek a számunkra, vagy valami megsejtett, de biztosan nem tudott igazságot tartalmaznak. Isten üzenetei tehát egy más fajta világból származnak, mások, mint a földiek. Ott nincs idő, más értelmű a hely fogalma. Mondhatnánk –sokan állítják is-, hogy nem érdekel bennünket az a más fajta világ. Csakhogy életünk végcélja az a másik világ, és a földi élet végén mindenki pontosan tudja, hogy nem megszűnök, hanem Isten elé megyek ítéletre. Igen, a legmerevebb istentagadó is ezzel csukja be a szemét. Lehetséges tehát a struccpolitika, de nevetséges és felesleges az emberi közvéleménnyel szemben. Igényem van a halhatatlanságra. Mindenki így van vele, mert ez közmeggyőződés, nem mástól, mint közös Teremtőnktől belénk oltott tudat. Ha az ember önmagába néz, tapasztalja, hogy kétféle lét él benne: egy anyagi-testi, és egy szellemi-lelki. Vörösmarty Mihály szerint: „Ember vagyok, a föld s az ég fia. Lelkünk a szárny, mely ég felé ragad, s mi a helyett, hogy törnénk ég felé, unatkozunk, s hitvány madár gyanánt posvány iszapját szopva éldegélünk?” Ebből az egészen más fajta világból küldött nekünk Isten üzenetet. Ezeket az üzeneteket leírták, összesítették, és ezt a gyűjteményt nevezzük Bibliának, latinul Scripturanak, magyarul Szentírásnak.