Árpád-házi Szent Margit
emlékére mutatott be szentmisét Erdő Péter
Árpád-házi Szent Margit ünnepe alkalmából január
15-én a Margitszigeten mutatott be szentmisét Erdő Péter bíboros. A keresztény
radikalizmus nem erőszakot, gyűlöletet, türelmetlenséget jelent, hanem Isten és
az ember iránti szeretet bátorságát – mutatott rá Margit életszentsége
aktualitására.
Január 18-án ünnepeljük Árpád-házi Szent Margit
égi születésnapját. 1979 óta hagyománnyá vált, hogy Budapesten, a
Margitszigeten, ahol a szent királylány síremléke látható, a mindenkori
esztergomi érsek szentmisét mutat be hazánkért.
A domonkos kolostor romjainál felállított
szabadtéri oltárnál tartott liturgián nagy számban vettek részt hívek, köztük a
Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola oktatói, diákjai és szüleik, és
megjelentek a lovagrendek képviselői is. A budapest-újlaki Sarlós Boldogasszony
Plébánia hívei évről évre közösen zarándokolnak el a szentmisére, hogy imáikban
kérjék Szent Margit közbenjárását.
Szent Margit ünnepén azért imádkozunk, hogy
Szent Margit közbenjárására Pannónia szentebb legyen – üdvözölte Erdő Péter
bíboros az egybegyűlteket. A Sarlós Boldogasszony Plébánia nevében az
egyházközség világi elnöke, Fejérdy Tamás köszöntőjében így fogalmazott:
„Várakozással állunk itt Margit hajdani kolostorának kövei között, hogy rá emlékezzünk,
és élete példájából erőt merítsünk.”
A szentmise szónoka Erdő Péter bíboros volt. Szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük.
A szentmise szónoka Erdő Péter bíboros volt. Szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük.
Krisztusban Kedves Testvérek!
A téli hidegben itt a Margit-szigeten
mindnyájan érezzük, hogy januárban ide kijönni ünnepelni áldozatot jelent. De
éppen ez a kellemetlenség adja ennek a szentmisének a különleges hangulatát,
mert áldozatot olyasmiért vállalunk, amit fontosnak tartunk, olyan valakiért,
akit szeretünk. Árpád-házi Szent Margitot, a királylányt, akit szülei már
megszületése előtt Istennek ajánlottak, hogy a tatár pusztítástól az ország
megszabaduljon, ilyen szeretet vezette egész életében. Gyermekként adták
kolostorba, de később fejedelmi kérői akadtak. Akkor már ő maga újította meg a
szerzetesi elkötelezettségét. Csak Jézus Krisztust tekintette jegyesének.
Életének részleteit legendáiból ismerjük. Olyan történeteket olvasunk róla,
amelyek ijesztőek, idegenek a mai ember számára. Azt hangsúlyozzák a régi
elbeszélők, hogy milyen szörnyű fájdalmakat, testi szenvedéseket vállalt, hogy
hogyan foglalkozott a leprásokkal, és hogyan sanyargatta a testét, ezzel is
engesztelve Istent a nép bűneiért. Távolinak tűnik az a kultúra, túl réginek az
a fogalomvilág, amelyben ezek az elbeszélések keletkeztek. Méltán kérdezzük meg
magunktól, hogy miben követhetjük ma Szent Margitot, miért aktuális napjainkban
is önfeláldozó életének példája.
Szent Margit hite, kereszténysége radikális
volt. A héten tartottunk Párizsban egy jelentős konferenciát az európai
katolikus és ortodox egyházak képviselőivel a radikalizmusról, a
fundamentalizmusról, a terrorizmusról és arról, hogy milyen választ adhat a
kereszténység ezekre a jelenségekre. Gyakran szokás a szélsőséggel, a radikális
fundamentalizmussal a mérsékelt vallásosságot szembeállítani. Egyesek szeretnek
mérsékelt iszlámról, mérsékelt kereszténységről beszélni. De mikor tekinti egy
vallás követőjét mérsékeltnek a külvilág? – Közvélemény-kutatások igazolják,
hogy azt nevezik mérsékeltnek, aki a vallását nem nagyon gyakorolja. Ebben az
értelemben azonban nekünk éppen nem mérsékeltnek, hanem radikálisnak kell
lennünk. A konferencián jelenlévő egyik szerzetes előadó mondta: „Én fogadalmat
tettem a szegénységre, a szüzességre és az engedelmességre, ez pedig radikális
dolog”. Csakhogy a radikalizmust a politikában ma erőszakos, másokat
kényszerítő, türelmetlen magatartások megjelölésére használják. A keresztény
vallás radikális követése éppen nem ezt az erőszakos politikai magatartást
jelenti. Hanem sokkal inkább azt, amit Szent Margit példájából láthatunk.
Ő ugyanis elsősorban Isten szeretetében volt
radikális. Legendájában azt olvassuk, hogy haldoklása pillanatában is teljes
szívéből szerette Istent és vágyott arra, hogy mielőbb találkozzék jegyesével,
Krisztussal, mert az ő szeretetéért mindent elhagyott.
Ez a radikális szeretet megfelel a krisztusi
főparancsnak, megfelel a Második Törvénykönyv parancsának: „Szeresd Uradat,
Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből”. A keresztény
vallás tehát radikális szeretetre szólít. Nem a polgári kényelem vallása
vagyunk. Hitünk nem csupán aláfestője, mellékes díszlete egyébként jól
berendezett életünknek.
De a keresztény radikalizmusból, ha egyszer az
Isten iránti teljes elkötelezettségen alapul, következik a többi emberek szeretete
is. A keresztény embertársi szeretet nem méricskélő, nemcsak a feleslegből ad
egy keveset, hanem abban a tudatban segíti a másik embert, hogy minden jó, amit
iránta tesz, a Krisztus iránti szeretet igazi megnyilvánulása. Szent Margit a
szegényekben és a betegekben Krisztust látta, ezért vállalta, hogy még azon az
áron is szolgálja őket, hogy közben ő maga válik beteggé, hogy korán elemészti
fiatal életét. Ha pedig így van, akkor nem valami érthetetlen önkínzás Margit
élete, hanem ennek a hiteles keresztényi szeretetnek egy igen radikális
kifejezése, amit a kor irodalmának szokása szerint a legenda a szenvedés
nagyságával és brutalitásával próbál érzékeltetni.
De nemcsak a fizikai szenvedés, nemcsak egyes
emberek nyomorúsága indította meg Szent Margit szívét, hanem az egész ország
sorsa is. Imádkozott a népért, imádkozott azért, hogy befejeződjön a
polgárháború. Ahogy a legenda mondja: „minden történésért önmagát gyötörte”.
Vezekelt az ország bűneiért. Ma is imádkozunk a bűnök bocsánatáért. Ma is
ajánlhatunk fel önmegtagadásokat Istennek országunkért és népünkért.
Azt kérdeztük az imént, hogy miért aktuális
Szent Margit példája. Sokáig csak a hívő emberek tisztelete kísérte emlékét,
csak 1789-ben engedélyezték nyilvános tiszteletét. Szentté avatására pedig csak
1943-ban került sor. Különös politikai összefüggésben beszélt XII. Piusz pápa
abban a határozatában, melyben Margitot szentté nyilvánította. Azt mondta róla,
hogy „nem habozott éles szemrehányásokkal illetni a bűnt sem, akárki követte is
el. Amikor pedig látta az apja családját marcangoló ellenségeskedést és
meghasonlást (…) a Mindenható Isten haragjának engesztelésére és népe számára a
kegyelem kieszközlésére, még bőségesebb könnyhullatással imádkozott”. 1943-ban
már javában folyt a II. világháború. Kibontakozott az embertelenség és a
nyomorúság rettentő képe. Szent Margit alakja az Istenbe vetett bizalmat
példázta, de megmutatta a világi hatalmak komoly felelősségét is. Ma megint
előtérbe kerül a radikális vallásosság eszménye. A keresztény radikalizmus nem
erőszakot, nem gyűlöletet, nem türelmetlenséget jelent, hanem az Isten és az
ember iránti szeretet bátorságát. Felelősségvállalást a világért, de nem a
fegyverek, hanem az imádság és a kegyelem erejében.
Jövőre lesz 75 éve, hogy Margitot, az Árpád-házi
királylányt a szentek sorába iktatták. Ereklyéinek számbavétele jelentős új
eredményeket ígér. Amikor tiszteletre helyezzük ki évről évre Szent Margit
vezeklőövét és apró csontereklyéit, gondoljunk arra, hogy halála és a szentté
avatás között sok évszázad telt el. Mégis tisztelettel övezték a sírját, mégis
megmentették földi maradványait, amikor a város a török kezére került. Ha
kiemelkedő ereklye marad fenn Szűz Szent Margit testéből, az is erősíti
bizalmunkat és meggyőződésünket, hogy azt az eszményt, amit ő életében
megvalósított, nővértársai és a hívő magyarok az évszázadok viszontagságain
keresztül is, sokszor szerényen, sokszor titokban, de mindmáig megőrizték.
Szent Margit, könyörögj értünk! Könyörögj
Magyarországért és minden szenvedőért! Ámen.
Ahogy Szent Margit vezekelt és imádkozott
országunk egységéért, úgy nekünk keresztényeknek is kötelességünk, hogy
imádkozzunk, önmegtagadásokat is végezzünk a keresztények egységéért –
emlékeztetett Erdő Péter bíboros a szentmise záró áldása előtt a mai nappal
kezdődő ökumenikus imahétre. Ez az egység tanúságtétel a világ előtt – utalt
Erdő Péter Jézus főpapi imájára, és hangsúlyozta, ma is nagy szükség van az
egység jelét felmutató keresztény tanúságtételre. „Szent Margit radikális
hitében és szeretetében meglátjuk azt is, hogyan vezet az egység útja Jézus
Krisztus személyén keresztül. Jézus személyében találkozhatnak egymással a
keresztények, minél közelebb vagyunk személy szerint Jézushoz, annál közelebb
leszünk egymáshoz is. Ezt kérjük a mostani hét folyamán, ehhez kérjük Szent
Margit közbenjáró segítségét.”
A szentmisén a budapesti Sarlós
Boldogasszony-templom szkólája énekelt.
A szentmise után a hívek
tiszteletüket tehették Árpád-házi Szent Margit vezeklőöve előtt, amely ereklyéi
közül az egyik leghíresebb. A Nyulak szigetén élő apácák őrizték évszázadokon
át, és vitték magukkal hányattatásaik során. Ma Esztergomban található, az
emléknapon helyezik ki tiszteletadásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése