Búcsút vettek az elhunyt Gilberto Agustoni bíborostól – Sodano bíboros gyászbeszéde
Ferenc
pápa végezte a temetési szertartást
Január
17-én, kedden délelőtt tíz órakor kezdődött a vatikáni Szent Péter bazilika
katedra oltáránál a 93 éves korában elhunyt svájci-olasz származású Gilberto
Agustoni bíborosért mondott gyászmise majd az azt követő temetési szertartás. A
gyászmisét Ferenc pápa felkérésére Angelo Sodano bíboros, a bíborosi kollégium
dékánja mutatta be és nekrológjában méltatta az elhunyt főpásztor példás
életútját.
„Nyugodjék
Krisztus békéjében!” – az első keresztények a római katakombák sírjait fedő
kőlapokra sokszor ezt írták fel: „In pace Christi” – Krisztus békéjében.
Ezekből sok feliratot őriz a Vatikáni Múzeum Ókeresztény részlege, melyek
láttán a mai látogatók az első keresztények mély hitére emlékeznek.
A
keresztény ember Krisztus békéjében él életében és halála után is
„Krisztus
békéjében” él továbbra is mindig megboldogult testvérünk – mondta Sodano
bíboros, majd a temetést magát úgy értelmezte, „mint az irgalmasság hét lelki
cselekedetének az egyikét, amelyről Ferenc pápa oly sokszor beszélt az elmúlt
jubileumi év során. A test föltámadását megvalló egyház ugyanis mindig nagy
jelentőséget tulajdonított az elhunytak eltemetésének, hiszen Urunkról is
megvalljuk, hogy „meghalt és eltemették”, de harmadnapra feltámadt. Ez Jézus
útja és ebben követik őt a keresztények. Ahogy Jób sok századdal Krisztus előtt
vallotta: „Tudom, hogy megváltóm él”, ahogy Pál buzdít: „Ne úgy éljünk, mint a
reménység nélküli pogányok” és miként a Lukács evangélium említi, „legyünk
mindig készek, derekunk felövezve, kezünkben égő mécsessel várjunk…”, készen
arra, hogy megnyissuk az ajtót Krisztusnak, amikor eljön, hogy magához hívjon
bennünket. Ez az élet és halál keresztény értelmezése, amit mi közösem
megvallunk és ebben a hitben távozott tőlünk ebből a világból a mi szeretett
testvérünk – emelte ki Sodano bíboros. Ez a hit vezette mindig élete útján a mi
kedves Gilberto bíboros testvérünket. Az örök élet reménységének dantei
szikrája világította meg az ő hosszú életútját, mely építő volt mindnyájunk
számára, azóta, hogy 1950-ben megismertük itt Rómában, ahol a Szentszék
szolgálatában kötelezte el magát egész életére. Szívében megőrizte a kedves
svájci haza emlékét és mellett nagy szeretettel építette Róma egyházát”.
A gyászmisét követően érkezett Ferenc pápa a bazilikába és a temetési
szertartásnak a „búcsúvétel és végső ajánlás” részét ő maga személyesen
végezte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése