Az ember engedelmeskedik a
törvényeknek és előírásoknak, legalábbis akkor, ha belátja azok
értelmes voltát vagy azok valamilyen módon a hasznára
vannak. A szombati nyugalomra vonatkozó ószövetségi törvény
valóban az ember érdekét szolgálta, hiszen a pihenőnap
beiktatása lehetővé tette, hogy az ember ne
legyen a munka rabszolgája, hanem a
megélhetés biztosítása mellett jusson idő önmagára és az istentiszteletre is.
A heti egy pihenőnap valóban az ember érdekét
szolgálta mindaddig, amíg nem kapcsolódott hozzá túl sok előírás.
Jézus arról tesz tanúságot, hogy a szombati napra vonatkozó emberi
törvények felett áll, hiszen ő Isten. Ez azonban nyilvánvalóan csak az ő
személyére vonatkozik. A tanítványok parancsszegésével kapcsolatban
ugyanakkor rávilágít a szombati törvények eredeti értelmére, vagyis arra,
hogy ezek az embert szolgálják.
A vasárnapi munkaszünet és a szentmisén való részvétel a mi javunkat és
lelki feltöltődésünket szolgálja.
Légy áldott, Teremtőm és Uram! Ne vedd rossz néven, ha úgy szólok hozzád, mint sebesült az orvoshoz, mint szenvedő ahhoz, aki meg tudja vigasztalni, mint szegény a minden jóval bővelkedő gazdaghoz.
A sebesült ezt mondja: Ó, orvos, ne vess meg engem, sebesültet, hiszen
testvérem vagy! És te, aki a legjobb vigasztaló vagy, ne vess meg, mivel
aggodalomban vagyok, hanem adj nekem szívedben pihenőt, és add meg érzékeimnek vigasztalásodat! A szegény ezt mondja: Ó, te, aki gazdag vagy, s nincs semmire sem szükséged, nézz rám, aki elgyöngültem az éhségtől; fordítsd felém tekinteted, mert ruhátlan vagyok, adj nekem ruhát, hogy fölmelegedjek!
Jézus arról tesz tanúságot, hogy a szombati napra vonatkozó emberi
törvények felett áll, hiszen ő Isten. Ez azonban nyilvánvalóan csak az ő
személyére vonatkozik. A tanítványok parancsszegésével kapcsolatban
ugyanakkor rávilágít a szombati törvények eredeti értelmére, vagyis arra,
hogy ezek az embert szolgálják.
A vasárnapi munkaszünet és a szentmisén való részvétel a mi javunkat és
lelki feltöltődésünket szolgálja.
Légy áldott, Teremtőm és Uram! Ne vedd rossz néven, ha úgy szólok hozzád, mint sebesült az orvoshoz, mint szenvedő ahhoz, aki meg tudja vigasztalni, mint szegény a minden jóval bővelkedő gazdaghoz.
A sebesült ezt mondja: Ó, orvos, ne vess meg engem, sebesültet, hiszen
testvérem vagy! És te, aki a legjobb vigasztaló vagy, ne vess meg, mivel
aggodalomban vagyok, hanem adj nekem szívedben pihenőt, és add meg érzékeimnek vigasztalásodat! A szegény ezt mondja: Ó, te, aki gazdag vagy, s nincs semmire sem szükséged, nézz rám, aki elgyöngültem az éhségtől; fordítsd felém tekinteted, mert ruhátlan vagyok, adj nekem ruhát, hogy fölmelegedjek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése