Az ember engedelmeskedik

Az ember engedelmeskedik a törvényeknek és előírásoknak, legalábbis akkor, ha belátja  azok értelmes  voltát vagy  azok valamilyen  módon a  hasznára vannak. A  szombati nyugalomra  vonatkozó ószövetségi  törvény valóban  az ember érdekét  szolgálta, hiszen  a pihenőnap  beiktatása lehetővé  tette, hogy  az  ember  ne  legyen  a  munka  rabszolgája,  hanem  a   megélhetés biztosítása mellett jusson idő önmagára és az istentiszteletre is. A  heti egy pihenőnap  valóban  az ember  érdekét  szolgálta mindaddig,  amíg  nem kapcsolódott hozzá túl sok előírás.
   Jézus arról  tesz  tanúságot,  hogy  a  szombati  napra  vonatkozó  emberi
törvények felett áll, hiszen ő Isten.  Ez azonban nyilvánvalóan csak az  ő
személyére  vonatkozik.  A   tanítványok  parancsszegésével   kapcsolatban
ugyanakkor rávilágít a szombati törvények eredeti értelmére, vagyis  arra,
hogy ezek az embert szolgálják.
A vasárnapi munkaszünet és  a szentmisén való részvétel  a mi javunkat  és
lelki feltöltődésünket szolgálja.

Légy áldott, Teremtőm és Uram! Ne vedd rossz néven, ha úgy szólok  hozzád, mint sebesült az orvoshoz, mint szenvedő ahhoz, aki meg tudja vigasztalni, mint szegény a minden jóval bővelkedő gazdaghoz.
A sebesült ezt  mondja: Ó, orvos,  ne vess meg  engem, sebesültet,  hiszen
testvérem vagy! És te, aki a  legjobb vigasztaló vagy, ne vess meg,  mivel
aggodalomban vagyok,  hanem  adj  nekem  szívedben  pihenőt,  és  add  meg érzékeimnek vigasztalásodat! A szegény  ezt  mondja:  Ó, te,  aki  gazdag  vagy, s  nincs  semmire  sem szükséged,  nézz  rám,  aki  elgyöngültem  az  éhségtől;  fordítsd   felém tekinteted, mert ruhátlan vagyok, adj nekem ruhát, hogy fölmelegedjek!