Ferenc pápa a német Die Zeit hetilapnak: A válság mindig lehetőséget is ad a növekedésre
"Bűnös
vagyok és tévedhetek" - a szalagcím
A Die
Zeit német hetilap csütörtökön megjelent kiadása hosszú interjút közölt Ferenc
pápával, aki ez alkalommal nyilatkozott először közvetlenül egy német újságnak
február végén. A beszélgetésben a pápa kitér a ránehezedő feladatok súlyára, a
személyét ért kritikákra, a humor szerepére az életében, a Máltai Lovagrend
nehézségeire, a papi hivatások hiányára, a jó, de megsebzett emberre, az
európai populizmusra és a közeli nemzetközi útjaira.
Nem
tartom magam különleges embernek
Kritikus
hangon szólt a pápa a hitről, amikor azt kérdezték tőle, vajon átélt-e már
pillanatokat, amikor Isten létét kétségbe vonta: „Ismerem az üres
pillanatokat…, ám a krízis egy lehetőség is a növekedésre. Az a hit, mely nem
kerül válságba, infantilis marad”. Önmagát a pápa „egészen normális
kereszténynek tartja”. „Nem tartom magam különlegesnek a több mint egy milliárd
katolikus között, akik ma a világon élnek. Bűnös vagyok és tévedhetek”. „A
pápakultusz minden formáját elutasítja”. „Nem szabad elfejtenünk, hogy egy
ember idealizálása az agressziónak egy tudatalatti fajtája. Ha engem
idealizálnak, úgy érzem, megtámadnak. Én egy egészen normális ember vagyok, aki
azt csinálja, amit tud”.
Naponta
imádkozom benső békéért és humorérzékért
Ferenc
pápa a riportban szól arról, hogy „naponta imádkozik benső békéért és
humorérzékért”. A kérdésre, vajon „megtámadottnak érzi-e magát a Vatikánban”,
ezt válaszolta: „A pápaválasztás óta nem vesztettem el a békémet… Megértem,
hogy az a mód, ahogy a dolgokkal foglalkozom, némelyeknek nem tetszik. Ez
törvényszerű, emberi és gazdagító”.
Aggódom
a populizmus miatt
A pápa
aggodalmának ad hangot a „nyugati országban tapasztalható növekvő populizmus”
miatt. „A populizmus rossz, és rosszul végződik, ahogy azt a múlt század
megmutatta. A populizmus azt jelenti, hogy a népet kihasználják, mert mindig
egy Messiásra van szüksége, továbbá annak az igazolására, mellyel a nép
identitását meg kell őrizni”.
Félelem
nélkül nézzünk szembe a paphiánnyal
Problémaként
mutatott rá a pápa „a sok országban, például Németországban is növekvő
paphiányra. Az egyház feladata, hogy ezzel és az egyéb kihívásokkal is félelem
nélkül nézzen szembe. A teológia feladata pedig a kutatás. Az igazság az, hogy
nem kell félni. A félelem bezárja az ajtókat, a szabadság kinyitja azokat. És
ha a szabadság kicsi, mindig megnyit egy ablakocskát”.
Az
önkéntes cölibátus nem megoldás a paphiányra
A
paphiány végső oka a pápa számára „hiány a hivatásokban”. „A papi hivatások
hiánya egy problémát vet fel, egy hatalmas problémát. Ezzel kapcsolatban mindig
önkéntes cölibátusról beszélnek, főként ott, ahol a papság hiányzik. Mégis, az
önkéntes cölibátus nem megoldás a paphiányra. Az egyháznak kell megoldani ezt a
problémát, hogy hiányoznak a hivatások. Az Úr azt mondta nekünk: Imádkozzatok!
Ez az, ami hiányzik, az imádság. És hiányzik a fiatalokkal együtt végzett
munka, akik tájékozódást keresnek. Ez a szolgálat hiányzik a mások felé. Ez a
munka a fiatalokkal nehéz, de akkor is szükséges, mert a fiatalok érdeklődnek
utána”. „A másvallásúak áttérítése révén nem jön hivatás. Akkor jönnek majd
olyan fiatalok, akik nem éreznek hivatást, de ők fogják lerombolni az egyházat.
Döntő a kiválasztás”. Saját hivatásáról Ferenc pápa megvallotta, hogy „17
évesen volt egy szerelme”. „Mindenesetre nem sokkal a házasság előtt
megálltam”.
A
Szentlélek akaratát kell felismerni az egyházban
Ferenc
pápa „a katolikus papok nőtlenségi előírása tekintetében egy nyitás lehetőségét
látja”. A kérdésre, vajon „házas, kipróbált férfiak, az úgynevezett viri
probati, meghatározott feltételek között papok lehetnek-e”, azt válaszolta,
hogy „az egyházban mindig arról van szó, hogy a helyes pillanatot felismerjék,
amikor a Szentlélek valamit akar… Nekünk meg kell fontolni, hogy vajon a viri
probati egy lehetőség-e? Aztán azt is meg kell fontolni, hogy ők milyen
feladatot vállalhatnának, például periférián elhelyezkedő közösségeket”.
Ferenc
pápa támogatásáról biztosítja Burke bíborost
A Máltai
Lovagrendben támadt konfliktus kapcsán Ferenc pápa védelmébe vette Raymond Leo
Burke amerikai bíborost. „Én nem tekintem ellenségnek Burke bíborost. Ő még
mindig a Máltai Lovagrend patrónusa. A probléma korábban történt, amivel Burke
bíboros nem tudott eljárni, mert ő nem egyedül cselekedett. Arról van szó, hogy
a Lovagrendet egy kicsit rendbe kell szedni és én ezért küldtem oda egy
delegátust, aki más karizmával rendelkezik, mint Burke bíboros”. Ferenc pápa
szerint „Burke bíboros egy kiváló jogász”. Ezért is küldte egy szörnyűséges
pedofília eset kivizsgálása ügyében a csendes-óceániai Guam szigetére. Ezt a
megbízatását már majdnem befejezte. „Ezért nagyon hálás vagyok neki”. A pápa
szembefordul azokkal a híresztelésekkel, ami szerint „ő Burke bíborost mintegy
száműzte volna”.
Nem
látogat Németországba a reformáció jubileuma alkalmából
Ferenc
pápa nem táplálja azokat a reményeket, melyek szívesen látták volna őt
Németországban a reformáció jubileuma kapcsán. „Nehéz lenne, mert sok út van
tervbe véve. Az idei év naptára teljesen betelt”. Ferenc pápa szerint a
látogatás problémáját azzal oldotta meg, hogy tavaly október 31-én a
svédországi Lundba utazott a Lutheránus Világszövetség reformáció
megemlékezésére. A pápa szerint még 2018-ben sincs tervbe véve németországi
utazás.
Ha
lassan beszélnek németül, megértem
„Ha
lassan beszélnek velem németül, megértem, amit mondanak” – utalt a pápa a német
nyelvismeretére. Ferenc pápa a nyolcvanas évek elején a jezsuiták frankfurti Sankt
Georgen filozófiai és teológiai főiskoláján tanult két éven át. A pápa ebből az
időből ismeri Bedford-Strohm evangélikus tartományi püspököt. „Jó ember, tűz
van a szívében” – vélekedett róla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése