Uniós bíróság: Nem hátrányos megkülönböztetés a vallási jelképek munkahelyi viselésének tiltása

Uniós bíróság: Nem hátrányos megkülönböztetés a vallási jelképek munkahelyi viselésének tiltása

Nem minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, ha egy vállalkozás belső szabálya a munkahelyen megtiltja minden politikai, filozófiai vagy vallási jelkép látható viselését – mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága március 14-én, kedden.

A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletében ugyanakkor aláhúzza, ha egy munkáltató olyan belső szabályozást vezet be, amely azt biztosítja, hogy a munkáltató szolgáltatásait a továbbiakban ne iszlám fejkendőt viselő munkavállaló teljesítse, az hátrányos megkülönböztetésnek számít.

A bíróság arra emlékeztet, az egyenlő bánásmód elve azt jelenti, hogy nem áll fenn semmilyen, többek között a valláson alapuló, közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, noha az irányelv nem tartalmazza a vallás fogalmának meghatározását. Következésképpen a vallás fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja mind a vallási meggyőződés tényét, valamint az annak nyilvános kifejezésre juttatására vonatkozó szabadságot.

Az ügy előzménye, hogy a muzulmán vallású Samira Achbita 2000. február elején recepciósként a G4S biztonsági cég alkalmazásába került. Achbita felvételekor a G4S-nél az az íratlan szabály érvényesült, amely szerint a munkavállalók a munkahelyen nem viselhetik a politikai, filozófiai vagy vallási meggyőződéseik látható jeleit. A munkavállaló 2006 áprilisában közölte a munkáltatójával, hogy a jövőben munkaidőben is fejkendőt szeretne viselni. A G4S vezetése ezt megtiltotta, arra hivatkozva, hogy a politikai, filozófiai vagy vallási jelek látható viselése ellenkezik a vállalkozás semlegességi törekvésével. Ezt követően a cég módosította belső szabályzatát, és beleírták az addig íratlan szabályt. A nőt később elbocsátották, mert kitartott amellett, hogy a munkahelyén viselni akarja a fejkendőt.

A bíróság véleménye szerint a G4S belső szabálya a politikai, filozófiai vagy vallási meggyőződés látható jeleinek viselésére hivatkozik, tehát az ilyen meggyőződések valamennyi kifejezésére különbségtétel nélkül vonatkozik, a vállalkozás valamennyi munkavállalóját azonos módon kezeli, velük szemben általános módon és különbségtétel nélkül előírva a többi között az öltözködést érintő semlegességet.

Következésképpen az ilyen szabály nem vezet be olyan eltérő bánásmódot, amely az irányelv értelmében közvetlenül a valláson vagy a meggyőződésen alapul. A munkáltató azon szándéka, hogy semleges arculatot mutasson a magán- és az állami ügyfelei felé, jogszerű, különösen akkor, ha a munkáltató csupán azokra alkalmazza, akik az ügyfeleivel kapcsolatba lépnek – hangsúlyozta az uniós bíróság.

* * *

Kérdésünkre Szabó István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja elmondta: az Európai Unió Bírósága szerint nem jelent hátrányos munkahelyi megkülönböztetést, ha a munkáltató tiltja vallási-világnézeti meggyőződésre utaló jelek viselését; azaz nem törvényről van szó, hanem belső munkahelyi szabályokról – a munkáltató indokolt esetben alkothat ilyen szabályt, de természetesen erre nem köteles.

A gyakorlat szerint „hivalkodó” vallási jelképekről van szó, mivel ezek „riaszthatnak el” fogyasztókat, ügyfeleket. Mindenképpen ilyen a burka, de a fejkendő is, azonban a kippa vagy egy nem hivalkodó ékszer (kereszt a nyakban) nem. Mindemellett, ha a kereszt viselésére vonatkozó tilalom az európai normákat nem is sértené, az még nem jelenti azt, hogy az Alaptörvénnyel is összeegyeztethető  – hangsúlyozta Szabó István.