Mitől fél Ferenc pápa?
– A szentatya gyerekek kérdéseire válaszolt egy római plébánián
Ferenc pápa március 12-én a római Szent Mária
Magdolna-plébánián tett látogatást, ahol az idősek, a hitoktatók, a családok
mellett gyerekekkel is találkozott, válaszolt kérdéseikre.
Elisabetta kérdésére, mikor találkozott először
Jézussal, Ferenc pápa rögtön élénk beszélgetést kezdeményezett a gyerekekkel
arról, hogy Jézus az, aki elsőként közelít az életünkhöz, vár ránk, megbocsát,
soha nem hagy el bennünket, velünk van, amikor örülünk, megvigasztal a nehéz
pillanatokban.
Patrizio azt szerette volna tudni, örül-e, hogy
pápa lehet, vagy szívesebben lenne egyszerű pap egy kis plébánián. Ferenc pápa
kérdésekkel rávezette a gyerekeket, hogy nem pénzen lehet venni a pápaságot,
nem is lehet pápának tanulni, hanem Jézus választja meg a pápát, azt, akit
akkor, az adott korban szeretne.
Megvallotta, hogy szereti, amit csinál, de
szeretett plébános lenni és rektor is, szeretett hittanórákat, gyerekmiséket
tartani. Mindig szeretett pap lenni. Amit az Úr ad, az mindig jó, azt a
feladatot adja, hogy olyan közösséget teremtsünk, ahol szeretet van, ahol
mindenki szereti a másikat. El kell vinni a békét a világnak – tette hozzá az
egyik gyerek, mire a pápa rávezette, hogy ez minden ember feladata, a
családban, az iskolában, a játszótársakkal. Arra buzdította a gyerekeket, hogy
ha szüleik veszekednek, segítsenek nekik, javasolják, hogy kössenek békét,
mielőtt lemegy a nap.
A harmadik kérdést egy Sara nevű kislány tette
fel: van-e valami, ami megijeszti a pápát, amitől fél? Megsúgta neki, hogy ő a
boszorkányoktól fél. Ferenc pápa a magukat boszorkányoknak nevező nőkről
elmondta, hogy hazugok, hiszen nincsen semmi hatalmuk arra, amit ígérnek. Őt az
ijeszti meg igazán – mondta el a gyerekeknek –, ha valaki gonosz,
rosszindulatú, mert az az ember sokat árthat. Megijeszti a pletykálás is, ami
olyan, mintha valaki, mint a terroristák, egy bombát dobna el, és ott hagyná. A
pletyka tönkreteszi a családot, a városrészt, a plébániát, mindent, elsősorban
az ember szívét. Arra kérte Ferenc pápa a gyerekeket, hogy féljenek ők is a pletykától:
inkább harapják meg ilyenkor a nyelvüket, nem baj, ha fáj, mert amit tennének,
az pedig másoknak fájna. Ijesztő, hogy milyen nagy pusztításra képes a pletyka,
titokban rombol – aki így tesz, az olyan, mint egy boszorkány, akitől félni
lehet.
Melyek voltak élete legszebb pillanatai? Nagyon
sok ilyen volt – válaszolta Ferenc pápa. Felidézte, mennyire örült, amikor
apukájával néha a vasárnapi ebéd után kimentek a stadionba. Nagyon szeretett a
középiskolás barátaival találkozni: mielőtt Rómába költözött, kéthavonta
találkozott tíz régi barátjával és családjaikkal. A sok szép pillanat közül azt
emelte még ki a szentatya, amikor egyedül, csendben imádkozik, olvassa Isten
szavát.
Ferenc pápa ezt követően megköszönte a
hitoktatók munkáját, akik olyanok, mint az oszlopok, amelyek megtartják a
plébániát, az egyházmegyét. Nagyon szép hivatás: nemcsak adatokat tanítanak,
hanem viselkedést, értékeket, segítenek, hogyan éljünk.
Végül egy kamaszlány, Camilla a modern
technikai eszközökről kérdezte a pápát, arról érdeklődött, hogyan lehet megoldani
azt a problémát, hogy mások meghallgatása helyett az okostelefont használják
vagy a tévé előtt ülnek. Ferenc pápa kiemelte, hogy a modern eszközök segítik a
kommunikációt, ez jó dolog, viszont nem segítik elő a párbeszédet. Nem jó, ha a
családtagok az asztalnál a telefonjukon kommunikálnak másokkal, nem egymással
beszélgetnek. Nagyon fontos meghallgatni másokat, a meghallgatás a párbeszéd
kezdete – figyelmeztette a fiatalokat Ferenc pápa. A párbeszéd a fülnél
kezdődik, és a fülünk csukva van, fel kell oldani ezt a zárat. Példaként azt
hozta fel a pápa, hogy amikor meglátogatunk egy beteget, sokszor elkezdünk
beszélni, biztatjuk, ahelyett hogy meghallgatnánk. Azt kérte, legyünk csendben,
amikor egy beteghez megyünk, kérdezzük meg, hogy van. Neki arra van szüksége,
hogy elmondhassa, mi van vele, panaszkodhasson.
Fontos tehát a konkrét
párbeszéd, nem a telefonon való beszélgetés, ami virtuális. Ez a „fül
apostolsága”. Ferenc pápa végül felhívta a figyelmet arra, hogy amit a
gyerekeknek mond, a felnőttekre ugyanúgy érvényes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése