A vatikáni államközi kapcsolatok titkára köszönetet mondott Magyarországnak
Szeptember 28-án a magyar állandó ENSZ-misszió a világszervezet 73. közgyűléséhez kapcsolódóan konferenciát szervezett az ENSZ New York-i székházában. A tanácskozáson felszólalt Paul Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára is.
Paul
Gallagher érsek felszólalásáról a L’Osservatore Romano vatikáni
napilap is hírt adott szeptember 30-i számában, A vallásszabadság elidegeníthetetlen jog címmel.
Beszéde
elején Gallagher érsek köszönetet mondott a meghívásért, hogy előadóként vegyen
részt a konferencián. Utalt arra, hogy az utóbbi években drámaian csökkent a
keresztények száma a Közel-Keleten, egyes helyeken a túlélésük is veszélyben
van annak ellenére, hogy mély gyökerekkel rendelkeznek a területen. A
történelem során a keresztények és a muszlimok békésen éltek egymás mellett,
annak ellenére, hogy időnként előfordult erőszak, ami a vallási vagy az etnikai
hovatartozás politikai manipulálásából fakadt – emlékeztetett a Szentszék
államközi kapcsolatainak titkára.
Jelenleg
iszlám szélsőségesek csoportjai üldözik a nem muszlimokat. Ez azonban nemcsak
vallási kérdés, hanem alapvető emberi jogi probléma – mondta Paul Gallagher
érsek. – A bűntettekre keresztények és más vallásúak a törvény előtt várnak
választ a hatóságoktól, melyeknek az a feladatuk, hogy védelmet nyújtsanak
minden törvénytisztelő állampolgárnak. A védelem az állam elsődleges
felelőssége minden állampolgár felé, faji, vallási vagy etnikai hovatartozástól
függetlenül. A kisebbségek vallási jogainak megsértése túllép a legsúlyosabb
visszaéléseken; magában foglalja a diszkrimináció számos formáját, amelyek
beépültek a jogi és közigazgatási stuktúrákba. A védelemnek nemcsak a
kisebbségek kiirtásának megelőzésére kell kiterjednie; meg kell vizsgálni és
kezelni kell az ellenük folyó diszkrimináció és üldözés okait is – szögezte le.
Gallagher
érsek három pontot nevezett meg, amelyek alapvetően fontosak ahhoz, hogy hosszú
távon kezelni lehessen a vallási kisebbségeket érintő üldöztetés és a
diszkrimáció kiváltó okait: az első a jogrend teljes tiszteletben tartása és a
jog előtti egyenlőség érvényesítése az állampolgárság alapelvén, vallási, faji
vagy etnikai hovatartozástól függetlenül. Második elemként arra hívta fel a
figyelmet, hogy a nemzetközi közösség súlyos felelősséggel tartozik a vallási,
etnikai kisebbségek ellen elkövetett bűntettekért, melyeket nem állami
szereplők követtek el olyan államokban, ahol gyenge intézményrendszer működik.
2005-ben
a nemzetközi közösség elkötelezte magát az államok támogatására, hogy
gyakorolni tudják védelmi felelősségüket, oltalmazni lakosságukat, valamint
hogy kollektíven, időben és határozottan lépnek fel a támadások ellen. A
nemzetközi közösség kudarcot vallott ezen elkötelezettsége terén – mutatott rá
Paul Gallagher érsek. Harmadik pontként kiemelte, hogy a vallási és etnikai
kisebbségek jogainak visszaállításán kell munkálkodni. Vissza kell adni, amit
elvettek tőlük: biztosítani kell a vallási és etnikai kisebbségek számára a
feltételeket, hogy visszatérhessenek eredeti lakhelyükre, méltóságban és
biztonságban élhessenek ott azon alapvető társadalmi, gazdasági és politikai
keretek között, amelyek a közösség összetartása biztosításához szükségesek.
Nem
elegendő újjáépíteni otthonaikat, iskoláikat és istentiszteleti helyeiket, ami
alapvető lépés, és folyamatban van a Ninivei-síkságon, köszönhetően olyan
kormányok nagylelkűségének, mint Magyarország, illetve jótékonysági
szervezeteknek, mint a Szükséget Szenvedő Egyház vagy a Kolumbusz Lovagok –
hangsúlyozta Paul Gallagher érsek. – Újjá kell építeni a társadalmat, azáltal
is, hogy lefektetjük az állampolgárság alapján nyugvó békés együttélés
alapjait.
A
Szentszék államközi kapcsolatainak titkára megjegyezte, hogy a felsoroltak
megvalósulása által nagy előrelépés történne az üldözött vallási és etnikai
kisebbségek védelmében a Közel-Keleten és máshol. Felhívta a figyelmet a
vallási vezetők felelősségére a vallással való visszaélés és a terrorizmus
igazolása terén: tanítsák a határozott „nem”-et az erőszak minden formájával
szemben, és az „igen”-t minden ember jogát illetően, hogy szabadon követhesse
Istent és gyakorolhassa vallását. Ha tiszteletben tartanák a lelkiismereti és a
vallási meggyőződés alapvető szabadságát, egyetlen személy különleges védelmére
sem lenne szükség – zárta beszédét a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára
a Magyarország által szervezett konferencián az ENSZ-ben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése