„Verd meg a pásztort, és elszélednek a juhok”
Mindszenty József bíboros emlékére
Serédi Jusztinián bíboros, prímás, esztergomi érsek 1945-ben a szovjet csapatok Dunántúlt elfoglaló hadműveletei idején halt meg
A magyar katolikus Egyház a szükség idején elvesztette legfőbb lelkipásztorát és egyben a király után következő első főurát. A magyar katolikus hierarchia Szent István király által elrendelt legfőbb tekintélye, az esztergomi érsek után a kalocsa-bácsi érseket jelölte ki második főpapnak. Ezt a méltóságot abban az évben Grősz József érsek viselte. A második világháború utolsó hónapjainak borzalmai közepette a Római Szentszék sürgősen rendezni akarta a Magyar Katolikus Egyház érsekének kinevezését. Egyszerű fogadalmas ferences papnövendékként szülőfalum, Felsősegesd ferences kolostorába áthelyezve vártam a háború végét, hogy folytathassam a gimnázium VI. osztályát Esztergomban. Híreket csak nagyon ritkán kaptunk. Az esztergomi érseki szék betöltésének ügyében annyit hallottunk, hogy a Szentszék a kalocsa-bácsi érsek urat szeretné kinevezni Esztergom érsekének, új hercegprímásnak. A felkérésre azt válaszolta, hogy erre a nehéz feladatra egyetlen magyar püspököt tart alkalmasnak: Mindszenty József akkori veszprémi megyéspüspököt. Grősz József korábban győri kanonok volt. Innen helyezte a Szentszék Szombathelyre, hogy a szombathelyi püspökség anyagi helyzetét rendbe hozza. Ebben az időben a zalaegerszegi ősi Mária Magdolna plébánia prelátus-plébánosa is az ő papjaként működött. Nagyon jól ismerte karakterét, hajthatatlanságát, ügybuzgalmát, szociális érzékét, a szegények rendszeres segélyezését, az önerőből otthont létesíteni nem tudó szegény nagycsaládosok számára felépített két ONCSA utcát Páterdombon és Olában. Tudta, hogy az egyházmegye zalai részében fekvő nagy plébániákból milyen bölcsen alakított ki könnyebben ellátható lelkészségeket. Az előző megyéspüspök, gróf Mikes János megbízta, hogy a tizenhárom-ezres létszámú, de nagy területű, sok filiás Zalaegerszegen építsen Ola városrészben új templomot és építsen férfi szerzetesek számára kolostort, mert az egyházmegye zalai területén semmilyen férfi szerzet nem működött. Ezt a parancsot is végrehajtotta 1924-1927 között. Bölcs ember volt Grősz József szombathelyi püspökként és kalocsai érsekként egyaránt. Mindszenty Józsefet találta legalkalmasabbnak az ország újjáépítésére, a várható egyházellenes ország vezetéssel szemben vívandó harcok megvívására. XII. Pius pápa Mindszenty Józsefet, veszprémi megyéspüspököt nevezte ki Magyarország hercegprímásának, esztergomi érseknek. Amikor az ősi Magyarországra háruló lelki és anyagi nyomás egyre élesedett, Mindszenty, kiadott egy körlevelet, amelynek óriási hitét megragyogtató mottója ez volt: „Könyörülj rajtam, Istenem, könyörülj rajtam, mert beléd vetem bizalmamat, és szárnyad árnyékában húzom meg magam, amíg a veszedelem elvonul” (Zsolt 57,2) Az utolsó három szó felbőszítette a nagyralátó rezsimet. A sorsa megpecsételtetett.
Mindszenty József bíboros emlékére
Serédi Jusztinián bíboros, prímás, esztergomi érsek 1945-ben a szovjet csapatok Dunántúlt elfoglaló hadműveletei idején halt meg
A magyar katolikus Egyház a szükség idején elvesztette legfőbb lelkipásztorát és egyben a király után következő első főurát. A magyar katolikus hierarchia Szent István király által elrendelt legfőbb tekintélye, az esztergomi érsek után a kalocsa-bácsi érseket jelölte ki második főpapnak. Ezt a méltóságot abban az évben Grősz József érsek viselte. A második világháború utolsó hónapjainak borzalmai közepette a Római Szentszék sürgősen rendezni akarta a Magyar Katolikus Egyház érsekének kinevezését. Egyszerű fogadalmas ferences papnövendékként szülőfalum, Felsősegesd ferences kolostorába áthelyezve vártam a háború végét, hogy folytathassam a gimnázium VI. osztályát Esztergomban. Híreket csak nagyon ritkán kaptunk. Az esztergomi érseki szék betöltésének ügyében annyit hallottunk, hogy a Szentszék a kalocsa-bácsi érsek urat szeretné kinevezni Esztergom érsekének, új hercegprímásnak. A felkérésre azt válaszolta, hogy erre a nehéz feladatra egyetlen magyar püspököt tart alkalmasnak: Mindszenty József akkori veszprémi megyéspüspököt. Grősz József korábban győri kanonok volt. Innen helyezte a Szentszék Szombathelyre, hogy a szombathelyi püspökség anyagi helyzetét rendbe hozza. Ebben az időben a zalaegerszegi ősi Mária Magdolna plébánia prelátus-plébánosa is az ő papjaként működött. Nagyon jól ismerte karakterét, hajthatatlanságát, ügybuzgalmát, szociális érzékét, a szegények rendszeres segélyezését, az önerőből otthont létesíteni nem tudó szegény nagycsaládosok számára felépített két ONCSA utcát Páterdombon és Olában. Tudta, hogy az egyházmegye zalai részében fekvő nagy plébániákból milyen bölcsen alakított ki könnyebben ellátható lelkészségeket. Az előző megyéspüspök, gróf Mikes János megbízta, hogy a tizenhárom-ezres létszámú, de nagy területű, sok filiás Zalaegerszegen építsen Ola városrészben új templomot és építsen férfi szerzetesek számára kolostort, mert az egyházmegye zalai területén semmilyen férfi szerzet nem működött. Ezt a parancsot is végrehajtotta 1924-1927 között. Bölcs ember volt Grősz József szombathelyi püspökként és kalocsai érsekként egyaránt. Mindszenty Józsefet találta legalkalmasabbnak az ország újjáépítésére, a várható egyházellenes ország vezetéssel szemben vívandó harcok megvívására. XII. Pius pápa Mindszenty Józsefet, veszprémi megyéspüspököt nevezte ki Magyarország hercegprímásának, esztergomi érseknek. Amikor az ősi Magyarországra háruló lelki és anyagi nyomás egyre élesedett, Mindszenty, kiadott egy körlevelet, amelynek óriási hitét megragyogtató mottója ez volt: „Könyörülj rajtam, Istenem, könyörülj rajtam, mert beléd vetem bizalmamat, és szárnyad árnyékában húzom meg magam, amíg a veszedelem elvonul” (Zsolt 57,2) Az utolsó három szó felbőszítette a nagyralátó rezsimet. A sorsa megpecsételtetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése