Advent 3. vasárnap
Iz 35 11-6a.10 Jak 5,7-10 Mt 11,2-11
„Testvéreim! Legyetek türelemmel az Úr eljöveteléig!"
Ma Advent hármas gondolatvilágából - történelmi adventre emlékezés, az idei karácsonyra felkészülés, készülődés Jézus világvégi eljövetelére, erre a harmadik vonatkozásra irányítjuk figyelmünket. Már az őskeresztények, sőt Jézus életében maguk az apostolok is, lelkesen várták Jézus dicsőségének megnyilvánulását. Úgy gondolták, a sok szenvedés és megaláztatás után hamarosan el kell nyernie az Úrnak a teljes megdicsőülést, vele közösséget vállaló híveinek pedig a megígért jutalmat. Ezért adták el sokan a földjüket és osztották szét az árát gyors¬segélyként, hiszen hitük szerint fel lehet élni mindent, mert hamarosan jön az örök boldogság ideje. Szent Pál apostolnak már fel kellett emelnie szavát eme túlzás ellen: „Ne riasszon meg titeket semmiféle lélek, sem beszéd, sem állítólag tőlünk küldött levél, mintha az Úr napja már közel volna. Semmiképp se ámítson el titeket senki!" (1 Tessz 2,2-3) a történelemben sok mindennek le kell játszódnia, az üdvösségre törekvőknek meg kell születniük éppúgy, mint a kárhozat fiainak. Olyan ez a Gondviselés rendjében, mint a mezőgazdák tevékenysége: elkészítik a talajt ősszel és tavasszal, a földbe vetik a különféle magvakat, aztán várják, hogy kikel az új növény, szárba szökken, meghozza termését. Közben lesi a kései és korai esőt, gondozza a növényt, az aratás, betakarítás csak a végén következik. „Legyetek türelemmel ti is, és legyetek állhatatosak!" (8) Erre szólította fel Jézus is a nagy parousia időpontjának kinyilatkoztatását sürgető tanítványait: „Nem a ti dolgotok, hogy ismerjétek az időket és a korszakokat, amelyeket az Atya saját tetszése szerint határozott meg" (ApCsel 1,7) De közöttünk is akadhatnak szép számmal, akik szívesen vennék az Úr eljövetelét. Látni Jézust, akit folyamatosan szemlélnek és élveznek az angyalok. Ragyog az arcán az isteni fenség, a gyönyörű emberi tisztaság, becsület jóság és szeretet. Látni rajongóit, akikre biztatón rámosolyog és mennyországba vezényel. Megfigyelni ellenségeit, amint megszégyenülten vonják vissza Vele kapcsolatos téveszméiket, és hétrét görnyednek előtte. Aztán figyelni az ítéletet: egyenként bemutatja az igazságos Bíró az összes embert, jókat és rosszakat tetteikkel együtt. Fellebbenti az összes titok fátylát, kitisztulnak a homályos hátterek, gyanús perek, aljas rágalmak. Kendőzetlenül állnak elénk az igazi népbutítók és az öklüket rázó becsapottak. Mindenki megkapja ott jutalmát vagy büntetését. „Testvéreim, ne zúgolódjatok egymás ellen, nehogy ítéletet vonjatok magatokra. Mert íme, a Bíró ott áll már az ajtó előtt".(9) Nem leselkedik, de tud mindent, és semmit nem felejt. Magyar hazánk történelme is tele van rejtélyekkel. Honnan indultak el és milyen úton jöttek a Kárpátok medencéjébe őseink? Megkapták-e illő jutalmukat a honvédő háborúk hősei? Önfeláldozó édesanyák éjt nappallá tévő munkája, imája, gyermekvállalása, aggodalma, könnyei hogyan estek latba sorsunk alakításában? Kik voltak a nemzet árulói régen és a közelmúltban? Milyen háttérerők rágták szét nemzeti egységünket? Trianon, Jalta tárgyalóasztala mellett kik és miért döntöttek rólunk ilyen borzalmasan, és mit kaptak érte Istentől? A múlt század második felében és a legutóbbi néhány esztendőben mi minden hemzseg szőnyeg alá seperve? Kik és mit dolgoztak, imádkoztak, szenvedtek nemes lelkű testvéreink, hogy egy nyugodt, szellemében, kultúrájában és gazdaságában ízig-vérig magyar társadalom szülessék meg végre! ?„A szenvedés elviselésében és a kitartó türelemben vegyetek példát a prófétákról!" (10) Sok munka, elutasítás, szenvedés, de ők az üdvtörténet ragyogó csillagai ma is, és maradnak is mindörökké.
Iz 35 11-6a.10 Jak 5,7-10 Mt 11,2-11
„Testvéreim! Legyetek türelemmel az Úr eljöveteléig!"
Ma Advent hármas gondolatvilágából - történelmi adventre emlékezés, az idei karácsonyra felkészülés, készülődés Jézus világvégi eljövetelére, erre a harmadik vonatkozásra irányítjuk figyelmünket. Már az őskeresztények, sőt Jézus életében maguk az apostolok is, lelkesen várták Jézus dicsőségének megnyilvánulását. Úgy gondolták, a sok szenvedés és megaláztatás után hamarosan el kell nyernie az Úrnak a teljes megdicsőülést, vele közösséget vállaló híveinek pedig a megígért jutalmat. Ezért adták el sokan a földjüket és osztották szét az árát gyors¬segélyként, hiszen hitük szerint fel lehet élni mindent, mert hamarosan jön az örök boldogság ideje. Szent Pál apostolnak már fel kellett emelnie szavát eme túlzás ellen: „Ne riasszon meg titeket semmiféle lélek, sem beszéd, sem állítólag tőlünk küldött levél, mintha az Úr napja már közel volna. Semmiképp se ámítson el titeket senki!" (1 Tessz 2,2-3) a történelemben sok mindennek le kell játszódnia, az üdvösségre törekvőknek meg kell születniük éppúgy, mint a kárhozat fiainak. Olyan ez a Gondviselés rendjében, mint a mezőgazdák tevékenysége: elkészítik a talajt ősszel és tavasszal, a földbe vetik a különféle magvakat, aztán várják, hogy kikel az új növény, szárba szökken, meghozza termését. Közben lesi a kései és korai esőt, gondozza a növényt, az aratás, betakarítás csak a végén következik. „Legyetek türelemmel ti is, és legyetek állhatatosak!" (8) Erre szólította fel Jézus is a nagy parousia időpontjának kinyilatkoztatását sürgető tanítványait: „Nem a ti dolgotok, hogy ismerjétek az időket és a korszakokat, amelyeket az Atya saját tetszése szerint határozott meg" (ApCsel 1,7) De közöttünk is akadhatnak szép számmal, akik szívesen vennék az Úr eljövetelét. Látni Jézust, akit folyamatosan szemlélnek és élveznek az angyalok. Ragyog az arcán az isteni fenség, a gyönyörű emberi tisztaság, becsület jóság és szeretet. Látni rajongóit, akikre biztatón rámosolyog és mennyországba vezényel. Megfigyelni ellenségeit, amint megszégyenülten vonják vissza Vele kapcsolatos téveszméiket, és hétrét görnyednek előtte. Aztán figyelni az ítéletet: egyenként bemutatja az igazságos Bíró az összes embert, jókat és rosszakat tetteikkel együtt. Fellebbenti az összes titok fátylát, kitisztulnak a homályos hátterek, gyanús perek, aljas rágalmak. Kendőzetlenül állnak elénk az igazi népbutítók és az öklüket rázó becsapottak. Mindenki megkapja ott jutalmát vagy büntetését. „Testvéreim, ne zúgolódjatok egymás ellen, nehogy ítéletet vonjatok magatokra. Mert íme, a Bíró ott áll már az ajtó előtt".(9) Nem leselkedik, de tud mindent, és semmit nem felejt. Magyar hazánk történelme is tele van rejtélyekkel. Honnan indultak el és milyen úton jöttek a Kárpátok medencéjébe őseink? Megkapták-e illő jutalmukat a honvédő háborúk hősei? Önfeláldozó édesanyák éjt nappallá tévő munkája, imája, gyermekvállalása, aggodalma, könnyei hogyan estek latba sorsunk alakításában? Kik voltak a nemzet árulói régen és a közelmúltban? Milyen háttérerők rágták szét nemzeti egységünket? Trianon, Jalta tárgyalóasztala mellett kik és miért döntöttek rólunk ilyen borzalmasan, és mit kaptak érte Istentől? A múlt század második felében és a legutóbbi néhány esztendőben mi minden hemzseg szőnyeg alá seperve? Kik és mit dolgoztak, imádkoztak, szenvedtek nemes lelkű testvéreink, hogy egy nyugodt, szellemében, kultúrájában és gazdaságában ízig-vérig magyar társadalom szülessék meg végre! ?„A szenvedés elviselésében és a kitartó türelemben vegyetek példát a prófétákról!" (10) Sok munka, elutasítás, szenvedés, de ők az üdvtörténet ragyogó csillagai ma is, és maradnak is mindörökké.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése