Árpádházi Szent Margit
2Kor 10,17-11,2;Mt 25,1-13
„Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben”
Jézusnak ez a most felolvasott beszéde utolsó remekművei között található. Ezek az utolsó beszédek a nagy elszámoltatásról szólnak. Ez és a legutolsó példabeszéd az ítélet legfontosabb szempontját állítja elénk: ki menyire vallotta alapvető szempontnak az élete folyamán a szeretet erényét, annyira lehet biztos az örök üdvösségben. Az olaj, amely táplál is, meggyújtva világít is, szemléletesen jelzi az önmagát teljesen felemésztő emberi szeretetet. Hű megjelenítője nemzetünk nagy kincsének, Árpádházi Szent Margitnak. Jó felnézni rá, és mostani tatárjárásunkban oltalma alá menekülni.Azt mondják, a magzat együtt él édesanyjával. Nemcsak úgy, hogy az ő testéből építi fel a maga kis testecskéjét, hanem érzi az anyai örömöket, de gondokat, bánatokat, szenvedéseket is. 1241-ben IV. Béla a magyarok akkori királya levelet kapott Batu kán tatár főúrtól, aki óriási hadsereggel készült Európát meghódítani. Ebben a levélen felajánlja Béla magyar királynak, hogy szedje össze hadseregét, és csatlakozzék a tatár haderőhöz. Egyesült erővel legyőzik egész Európát, és utána közösen uralkodnak rajta. Béla király gondokkal a szívében megy feleségéhez. Elmondja neki a tatár ajánlatot. Azt is, hogy ha elfogadja, megcsúfolja Jézust és a Magyarok Nagyasszonyát, aki Géza nagyfejedelemnek ezt mondta: születendő fiad rengeteg jót tesz az én Fiamnak, Jézusnak, és én ezért a te népedet örökre oltalmamba veszem. Szent István hű szolgája lett az Isten Fiának. A népünk azóta nem réme a keresztény Európának, hanem Krisztus titokzatos testének, a keresztény katolikus Egyháznak a védelmére van kiszemelve. Nem tehetem meg, hogy elfogadjam Batu kán ajánlatát, és segítsem lemészárolni Jézus híveit. Ha viszont ellene mondok, a pogány szörnyű bosszút áll rajtunk. Feldúlja hazánkat. Minden rosszra fel kell készülnünk. Sír a királyné , bújnak hozzá apró gyermekei, és a kis magzat átérez minden veszedelmet. A király pedig, mielőtt hadba szállna, kocsikra rakja feleségét, gyermekeit. és a hadi úton robognak a járművek Délnyugat-Dunántúl felé, Segesdre, a királynői várba. Az elvesztett Mohi pusztai csata után a királyt üldöző tatárok elől végül odaér a király is, és azonnal menekülnek tovább a tengerpartra. Ott születik meg a várt kisbaba, akit szülei már korábban Istennek ajánlottak örökös szolgálatra, csak mentse meg romba döntött hazánkat. Isten pedig elfogadta hűséges gyermekei áldozatát. Isteni módon, egyetlen mozdulattal kiemelte a földi élők közül a tatár nagykánt. Batu, aki utóda szeretett volna lenni, azonnal lóra pattant és egész seregével kiszáguldozott a tönkretett országból. A gyermek nem tudta, csak sejtette édesanyja gyötrelmes érzéseiből a veszedelmeket. A pár boldog év után, amelyet szülőfalumban töltött, amíg édesapja járta és újjá építette hazánkat, lassan meg kellett neki mondani, hogy te vagy a mentőangyala a tönkretett hazának. Ő pedig elfogadta, hogy élete végéig kolostori élet magányára van szentelve. A kegyelem, amely már anyja méhében felkészítette őt az áldozatra, a néhány éves kislányt képessé tette arra, hogy örömmel vállalja a további áldozatot. Margit, nagy szentünk, ajánld hazánkat Urunk, Jézus kegyeibe!
2Kor 10,17-11,2;Mt 25,1-13
„Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben”
Jézusnak ez a most felolvasott beszéde utolsó remekművei között található. Ezek az utolsó beszédek a nagy elszámoltatásról szólnak. Ez és a legutolsó példabeszéd az ítélet legfontosabb szempontját állítja elénk: ki menyire vallotta alapvető szempontnak az élete folyamán a szeretet erényét, annyira lehet biztos az örök üdvösségben. Az olaj, amely táplál is, meggyújtva világít is, szemléletesen jelzi az önmagát teljesen felemésztő emberi szeretetet. Hű megjelenítője nemzetünk nagy kincsének, Árpádházi Szent Margitnak. Jó felnézni rá, és mostani tatárjárásunkban oltalma alá menekülni.Azt mondják, a magzat együtt él édesanyjával. Nemcsak úgy, hogy az ő testéből építi fel a maga kis testecskéjét, hanem érzi az anyai örömöket, de gondokat, bánatokat, szenvedéseket is. 1241-ben IV. Béla a magyarok akkori királya levelet kapott Batu kán tatár főúrtól, aki óriási hadsereggel készült Európát meghódítani. Ebben a levélen felajánlja Béla magyar királynak, hogy szedje össze hadseregét, és csatlakozzék a tatár haderőhöz. Egyesült erővel legyőzik egész Európát, és utána közösen uralkodnak rajta. Béla király gondokkal a szívében megy feleségéhez. Elmondja neki a tatár ajánlatot. Azt is, hogy ha elfogadja, megcsúfolja Jézust és a Magyarok Nagyasszonyát, aki Géza nagyfejedelemnek ezt mondta: születendő fiad rengeteg jót tesz az én Fiamnak, Jézusnak, és én ezért a te népedet örökre oltalmamba veszem. Szent István hű szolgája lett az Isten Fiának. A népünk azóta nem réme a keresztény Európának, hanem Krisztus titokzatos testének, a keresztény katolikus Egyháznak a védelmére van kiszemelve. Nem tehetem meg, hogy elfogadjam Batu kán ajánlatát, és segítsem lemészárolni Jézus híveit. Ha viszont ellene mondok, a pogány szörnyű bosszút áll rajtunk. Feldúlja hazánkat. Minden rosszra fel kell készülnünk. Sír a királyné , bújnak hozzá apró gyermekei, és a kis magzat átérez minden veszedelmet. A király pedig, mielőtt hadba szállna, kocsikra rakja feleségét, gyermekeit. és a hadi úton robognak a járművek Délnyugat-Dunántúl felé, Segesdre, a királynői várba. Az elvesztett Mohi pusztai csata után a királyt üldöző tatárok elől végül odaér a király is, és azonnal menekülnek tovább a tengerpartra. Ott születik meg a várt kisbaba, akit szülei már korábban Istennek ajánlottak örökös szolgálatra, csak mentse meg romba döntött hazánkat. Isten pedig elfogadta hűséges gyermekei áldozatát. Isteni módon, egyetlen mozdulattal kiemelte a földi élők közül a tatár nagykánt. Batu, aki utóda szeretett volna lenni, azonnal lóra pattant és egész seregével kiszáguldozott a tönkretett országból. A gyermek nem tudta, csak sejtette édesanyja gyötrelmes érzéseiből a veszedelmeket. A pár boldog év után, amelyet szülőfalumban töltött, amíg édesapja járta és újjá építette hazánkat, lassan meg kellett neki mondani, hogy te vagy a mentőangyala a tönkretett hazának. Ő pedig elfogadta, hogy élete végéig kolostori élet magányára van szentelve. A kegyelem, amely már anyja méhében felkészítette őt az áldozatra, a néhány éves kislányt képessé tette arra, hogy örömmel vállalja a további áldozatot. Margit, nagy szentünk, ajánld hazánkat Urunk, Jézus kegyeibe!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése