Hamvazószerda
2Kor 5,20-6,2. Mt 6,1-6. 16-18
„Krisztusért kérünk tehát benneteket, engesztelődjetek ki Istennel!”
Hamvazó szerdával elkezdődik a katolikus Egyházban a nagyböjt. Ez annyit jelent, hogy felnőtt híveitől Egyházunk elfordulást kér megszokott szórakozásainktól, különösen bűneinktől, és forduljunk tudatosan és nagyobb erővel életünk teremtőjéhez és végcéljához, Istenhez. Eszközként Egyházunk a tudatosabb imaéletet, az irgalmasság cselekedeteit és a böjtöt ajánlja. A cél azonban az: engesztelődjetek ki Istennel!A kiengesztelés azt jelenti, hogy akit megbántottam, attól bocsánatot kérek, ha kárt okoztam neki, akkor megtérítem, ha goromba voltam hozzá, szelíd alázattal feledtetem vele a kínos eseményt. Amennyiben Istent bántottam meg, és ennek voltak külső, nyilvános jelei, akkor a közösség előtt is kifejezem megbánásomat, a bűnbocsánatot pedig jó szentgyónással igyekszem elnyerni. Természetesen akkor is szükség van a kiengesztelésre, ha ember embertestvérét bántotta meg. Ilyenkor rendszerint oda-vissza történik a bántás, a kiengesztelésből pedig kölcsönös kiengesztelődés kell legyen. A liturgikus reformok idején a béke-kívánás helyett erre szólította fel a miséző pap a jelenlévő híveket. Jézusunk ugyanis így nyilatkozott erről: „Amikor tehát felajánlod adományodat az oltáron, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened hagyd ott az adományodat az oltár előtt, és először menj, békülj ki te3stvéreddel, s csak akkor menj és ajánld föl adományodat”. (Mt 5,23-24) A nagyböjt legfontosabb célja tehát teljes kiengesztelődés Istennel és a megbántott emberekkel. Erre esetleg komolyabban hangolódni kell. Erre kiváló eszköz az ima, a böjt és az alamizsna. Imádkozni mindig kell és nem szabad belefáradni. Kapcsolatunk tehát naponta legyen Istennel, hiszen állandóan kegyelemre van szükségünk, azt pedig folyton kérni kell. A húsvéti előkészületben pedig lehetőleg többet gondoljunk az értünk szenvedő Jézusra. Erre szolgál a keresztúti ájtatosság, a fájdalmas rózsafűzér, és esetleg gyakrabban részt veszünk a szentmisén, ami Jézus kereszthalálának jelenvalóvá tétele. Aki a szentmisét elhanyagolja, annak igaz hite hogyan lehet? A nagyböjti bűnbánati idő régen negyven köznapon át igazi böjtöt jelentett a felnőtteknek. Legfeljebb napi háromszori étkezés, ezek közül vagy délben vagy este jól lehetett lakni. Minden pénteken szigorította böjtjét a katolikus felnőtt azzal, hogy a böjt vagyis a koplalás mellett húst, húslevest, vért, velőt sem evett. Ma mindössze két napon van kötelező böjt: hamvazószerdán és nagypénteken. A többi napon jól teszi, aki böjtöl, de nem kötelező bűn terhe alatt. Az idei nagyböjt kap még egy másik nagy célt Istentől: magyar népemet alázattal és szeretettel kérem: vegyük észre, hogy Urunk minden magyart teljes kiengesztelődésre vár. Felajánlja kegyelmét, hogy ha visszatérünk hozzá, nehéz helyzetünkből fölemel minket. Ezekért a célokra imádkozom, viselem sorsomat. Tegyük együtt.
2Kor 5,20-6,2. Mt 6,1-6. 16-18
„Krisztusért kérünk tehát benneteket, engesztelődjetek ki Istennel!”
Hamvazó szerdával elkezdődik a katolikus Egyházban a nagyböjt. Ez annyit jelent, hogy felnőtt híveitől Egyházunk elfordulást kér megszokott szórakozásainktól, különösen bűneinktől, és forduljunk tudatosan és nagyobb erővel életünk teremtőjéhez és végcéljához, Istenhez. Eszközként Egyházunk a tudatosabb imaéletet, az irgalmasság cselekedeteit és a böjtöt ajánlja. A cél azonban az: engesztelődjetek ki Istennel!A kiengesztelés azt jelenti, hogy akit megbántottam, attól bocsánatot kérek, ha kárt okoztam neki, akkor megtérítem, ha goromba voltam hozzá, szelíd alázattal feledtetem vele a kínos eseményt. Amennyiben Istent bántottam meg, és ennek voltak külső, nyilvános jelei, akkor a közösség előtt is kifejezem megbánásomat, a bűnbocsánatot pedig jó szentgyónással igyekszem elnyerni. Természetesen akkor is szükség van a kiengesztelésre, ha ember embertestvérét bántotta meg. Ilyenkor rendszerint oda-vissza történik a bántás, a kiengesztelésből pedig kölcsönös kiengesztelődés kell legyen. A liturgikus reformok idején a béke-kívánás helyett erre szólította fel a miséző pap a jelenlévő híveket. Jézusunk ugyanis így nyilatkozott erről: „Amikor tehát felajánlod adományodat az oltáron, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened hagyd ott az adományodat az oltár előtt, és először menj, békülj ki te3stvéreddel, s csak akkor menj és ajánld föl adományodat”. (Mt 5,23-24) A nagyböjt legfontosabb célja tehát teljes kiengesztelődés Istennel és a megbántott emberekkel. Erre esetleg komolyabban hangolódni kell. Erre kiváló eszköz az ima, a böjt és az alamizsna. Imádkozni mindig kell és nem szabad belefáradni. Kapcsolatunk tehát naponta legyen Istennel, hiszen állandóan kegyelemre van szükségünk, azt pedig folyton kérni kell. A húsvéti előkészületben pedig lehetőleg többet gondoljunk az értünk szenvedő Jézusra. Erre szolgál a keresztúti ájtatosság, a fájdalmas rózsafűzér, és esetleg gyakrabban részt veszünk a szentmisén, ami Jézus kereszthalálának jelenvalóvá tétele. Aki a szentmisét elhanyagolja, annak igaz hite hogyan lehet? A nagyböjti bűnbánati idő régen negyven köznapon át igazi böjtöt jelentett a felnőtteknek. Legfeljebb napi háromszori étkezés, ezek közül vagy délben vagy este jól lehetett lakni. Minden pénteken szigorította böjtjét a katolikus felnőtt azzal, hogy a böjt vagyis a koplalás mellett húst, húslevest, vért, velőt sem evett. Ma mindössze két napon van kötelező böjt: hamvazószerdán és nagypénteken. A többi napon jól teszi, aki böjtöl, de nem kötelező bűn terhe alatt. Az idei nagyböjt kap még egy másik nagy célt Istentől: magyar népemet alázattal és szeretettel kérem: vegyük észre, hogy Urunk minden magyart teljes kiengesztelődésre vár. Felajánlja kegyelmét, hogy ha visszatérünk hozzá, nehéz helyzetünkből fölemel minket. Ezekért a célokra imádkozom, viselem sorsomat. Tegyük együtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése