Az esztergomi egyház formuláskönyve: interjú Erdő Péter bíborossal és Tusor Péter történésszel
November 7-én, Rómában mutatták be a MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római
Történeti Kutatócsoport legújabb kötetét, a Formularium Ecclesiae Strigoniensist.
A középkorvégi formulagyűjtemény az esztergomi és a gyulafehérvári kódexek
szövegét tartalmazza, amely most kritikai kiadásban jelent meg. A kötet
közreadói, Erdő Péter bíboros Esztergom-budapesti érsek és Tusor Péter
történész, egyetemi docens könyvbemutató napján nyilatkoztak a Vatikáni
Rádiónak.
A
katolikus egyetem egyháztörténeti sorozatában megjelent Formularium Ecclesiae Strigoniensis (Collectanea
Studiorum et Textuum, vol. I/4; Budapest 2018; lxxxiv + 880 oldal)
közreadói Erdő Péter bíboros, Szovák Kornél és Tusor Péter egyetemi docensek. A
munkatársak sorában Sarbak Gábor és Mayer Gyula mellett népes pázmányos fiatal
kutatói csapat nevei sorakoznak: Horváth Terézia, Porubszky Ádám, Kanász Viktor, Tóth Krisztina, Gátas-Palotai Ágnes, Somogyi Szilvia. A
projekt a Kutatócsoport szélesebb egyháztörténeti programja keretében
valósult meg. Természetéből fakadóan a forrásanyag számos római szentszéki
vonatkozást tartalmaz, szélesebb tematikája és lelőhelye (Esztergomi
Főszékesegyházi Könyvtár) okán került besorolásra a katolikus egyetem Kutatócsoport
által jegyzett egyháztörténeti könyvtára (Bibliotheca Historiae
Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae)második
alsorozatába (Series II: Collectanea Studiorum et Textuum). Munkálataiban,
megjelentetésében közreműködött a Kutatócsoport katolikus egyetemi
társintézménye, az MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport.
A 16.
század elején Esztergomban az érseki szentszéki bíróság működése során két
fontos kódex keletkezett, Nyási Demeter érseki vikárius és segédpüspök
formuláskönyve (1521 körül) és Beneéthy Máté prímási szentszéki jegyző
gyűjteménye (1512 előtt). A közreadók a két kódex alapján, közel ezer
nyomtatott oldalon tettek kísérletet az esztergomi érseki bíráskodás és egyházkormányzat
középkorvégi gyakorlata, a Stylus Strigoniensis, filológiailag
kritikai igényű rekonstrukciójára. A kötet az egyetemes egyháztörténetnek és
kánonjogtörténetnek is páratlanul értékes forrása. A szerdai római
bemutatón – melynek a klaretiánus szerzetesek (CMF, Cordis Mariae Filii)
a római Gianicolón található patinás jogi intézete adott
otthont – ezt a szempontot hangsúlyozta és helyezte szélesebb egyházjogi
kontextusba az esemény két relátora, Rev. Prof. Javier Belda Iniesta, a murciai
katolikus egyetemdékánja, valamint Prof. Manuel Jésus Arroba
Conde CMF, a lateráni
pápai egyetem volt dékánja. Házigazdaként egyúttla ő köszöntette
az eseményen megjelenő Erdő Péter bíborost, aki a klaretiánus intézetbe
úgyszólván hazaérkezett, hiszen fiatal pap korában sokat dolgozott annak
könyvtárában római doktori disszertációján neves kánonjogász professzorok, mint
például Xaverio Ochoa és Aloisio Diez CMF tutorálásával.
A
kódexkiadás munkálataiban tevékenyen résztvevő, a többéves projekt
megvalósulását kánonjogi szaktudásával folyamatosan segítő esztergomi
érsek felszólalásában többek között szólt az 1526 előtti magyar egyházi életről
és annak forrásadottságairól, a kiadásra került kódexkéziratok kalandos
sorsáról, elődei szerepéről fennmaradásukban, továbbá e formuláskönvvek
helyéről, jelentőségéről az észak- és dél-európai egykorú egyházi
bíráskodásban. A kötetből vett gyakorlati példákkal színesítve kifejtette: a
most megjelent középkorvégi szövegek beható tanulmányozása lehetővé teszi, hogy
az utókor 500 év távlatából is részleteiben megismerhesse a hazai egyházi élet
Mohács előtti mindennapjait: az egyházi bíráskodás, részben egyházkormányzat
gyakorlatát stb. Külön méltatta munkatársai, a projektben résztvevő pázmányos
kutatók teljesítményét.
Az
eseményen Tusor Péter angol nyelven olvasta föl a társkiadó Szovák Kornél
szövegét. Röviden szólt a hazai formuláskönyvek középkori előzményeiről, az
itáliai hatásokról. Aláhúzta, hogy az esztergomi főszékesegyházi könyvtárban
őrzött Nyási- és a gyulafehérvári Battyhaneumban találhaó
Beneéthy-kódexben a középkorvégi magyar kereszténységről megörökített színes
kép a teljesség igényét is kielégíti. Kifejtette, hogy alig gondolható el olyan
téma az egyházi élet területéről, melynek ítélkezési „mintalevelét” ne vették
volna fel a kódexösszeállítók. A zsinattartás rendje, a vizitációs ellenőrző
tevékenység módszerei és körülményei, a lelkészkedő papsággal kapcsolatban
felmerülő kérdések, a szerzetesi reform bonyolult összefüggései, a hívek
ügyes-bajos szentszéki dolgai (végrendelet, kölcsön, kegyes adomány,
búcsúnyerés, koldulási engedély, kiközösítés, feloldozás stb.), végezetül
liturgikus gyakorlat főbb kérdéseit mind-mind számos irattal képviseltetik
magukat a gyűjteményben.
Tusor
Péter szerint az Esztergomi Egyház Formuláskönyve annak
evidens bizonyítéka, hogy a protestáns reformáció áttörése előtti időszakban
milyen jól szervezett és felülről gondosan kontrollált egyházi életnek volt
színtere a Hunyadi- és Jagelló-kori Magyar Királyság. Meggyőződése, hogy az
angol és magyar nyelvű bevezető tanulmányokkal, többször jegyzetapparátussal,
különféle mutatókkal ellátott tartalmas kötetet forráskiadvány jellegéből
adódóan minden bizonnyal hosszú évtizedekig haszonnal forgathatják majd a
magyar középkor és kora újkor iránt érdeklődő egyháztörténészek és
kánonjogászok egyaránt. A projekt eredményessége azt bizonyítja, hogy
a PPKE 1999-ben alapított Egyháztörténeti Kutatócsoportjának
alapkoncepciója: a teológiai és bölcsészeti hátterű – katolikus
identitású – egyháztörténeti kutatás szoros kooperációja értékes, s mint
ilyen megőrzendő, sőt tovább fejlesztésre érdemes.
Az
bemutató végén élénk szakmai diskurzus bontakozott ki a magyar bíboros és a
bemutatón megjelenő reprezentatív nemzetközi, egyházi és világi hallgatóság
között. Zárásként a bíboros fogadást adott az esemény tiszteletére.
A római
bemutatót – a kötetet a Gondolat Kiadó részvételével megjelentető – MTA-PPKE
Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport szervezte, a Lateránai Pápai
Egyetem és a Murciai Katolikus Egyetem Kánonjogi Nemzetközi Tanszéke (UCAM-PUL
Cátedra Internacional Conjunta Inocencio III), a Klaretiánus
Kánonjogi Intézet(Instititum Iuridicum Claretianum), valamint
a Pápai Magyar Intézet közreműködésével. A kutatásokat és a kötet
megjelentetését a PPKE és az MTA támogatta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése