Évközi 32. hét szerda
A
keresztény vallás valóban úgy jelent meg egy gyilkos indulatoktól és
gátlástalan hatalmi törekvésektől forrongó világban, mint a békesség és a
szeretet vallása. A pogány vallások nem tanították a kívülállók, különösen az
ellenség iránti jóindulatot, Krisztus hívei azonban azzal a meglepő üzenettel
léptek a nyilvánosság elé, hogy Isten a szeretet, és ezért minden ember
szeretetre méltó. Sajnos, ma sem kevésbé gyűlölködő a világ, mint a
kereszténység hajnalán, mutatva, milyen keveset is fogott fel és tett magáévá a
krisztusi üzenetből. S ebben, mi keresztények is bűnrészesek vagyunk, mert mi
is újra meg újra engedünk a hatalom és az erőszak csábításának.
Ahhoz,
hogy ki tudjunk szakadni a gyűlölködés ördögi köréből, mindenekelőtt az
Apostollal együtt be kell látnunk és el kell ismernünk, hogy egykor mi magunk
is oktalanok, hitetlenek és tévelygők voltunk, gonoszságban és irigykedésben
éltünk, gyűlöletesek és gyűlölködők voltunk. Ezután valljuk meg, hogy egyedül
üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete mentett meg minket, nem azért, mert
igazak voltak tetteink, hanem csupán irgalmasságból. Ez azt is jelenti, hogy
semmi más nem képes változtatni a bűn struktúrái szerint szerveződő világon,
mint a feltartóztathatatlan szeretet, amelynek a gyűlölet nem szab határt, sem
visszájára fordítani nem képes. Mi ennek a szeretetnek a képességét birtokoljuk
azáltal, hogy az ő isteni természetéből részesedtünk a Szentlélekben való
újjászületés és megújulás fürdőjében.
Urunk, Jézus Krisztus, megvalljuk, hogy mi
magunk is felelősek vagyunk a világban tapasztalható gyűlölködés miatt, mert
mindeddig oly kevéssé váltottuk életre tanításodat. Add, kérünk, kegyelmedet,
hogy legyen bátorságunk visszautasítani az erőszakot és a gyűlöletet, s a ránk
bőséggel árasztott Szentlélek vezetésére hagyatkozva azt a szeretetet adjuk
tovább embertársainknak, mely bennünk is működik, és melynek ereje minden
gonoszságnál és gyűlöletnél hatalmasabb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése