Évközi 3. hét hétfő
2Sám 5,1-7. 10 ; Mk 3,22-30
„azt mondták, hogy Belzebub szállta meg, és az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket”
Az angyalok próbatétele minden szempontból jogos volt Isten részéről a kezdetek kezdetén. Az angyalok tiszta szellemek. Értelmük és akaratuk sokkal nagyobb, mint az embereké. E mellett az angyali értelmet nem befolyásolja gondolkodásában más érdek, mint a szellemi szempontok. Míg az emberi lélek az ember természetének csak egyik összetevője, a másik az anyagi test, és így az emberek döntését sokszor az értelem háttérbe szorulásával hozza meg az emberi akarat, az angyaloknak nincsenek sem lakásügyei, sem étkezési problémái, sem ruhagondjai. Más volt Isten gondviselő elgondolása is az angyalok esetében, mint az embereknél. Az ember testi mivolta hátráltatja az értelem teljes kibontakozását, ezért döntései is lassan érnek be, a döntések lehetnek kevésbé sikerültek, fölül lehet bírálni, és a végső döntést az emberi akarat csak a halál pillanatában hozza meg igazán. Az angyalok gyorsabban átlátják a felmerülő kérdéseket, röviden latolgatják a megoldást, és tisztán hozzák meg a határozatukat. Ezt a határozatot aztán véglegesen rögzítik. Az angyalok teremtésük után döntöttek örök sorsukról. Igaziból nem tudjuk, mi volt a próbatételük. Abból a gyűlöletből, amelyet a sátán Megváltónk ellen táplál, arra következtetünk, hogy Isten feltárta az angyalok előtt, hogy a Második Isteni Személy idővel megtestesül, tehát magára vesz egy emberi természetet: testet és lelket, de személyiséget nem, ezt összekapcsolja az isteni természettel Isteni Személyisége alatt, így istenemberként is imádni kell. Ez volt az igazságos elvárás az angyalokkal szemben, amit az angyalok egy része örömmel vállalt, angyalok maradtak és a mennyországba kerültek. Másik részük ezt megalázónak vélte, ellentmondtak és ebben rögzült az állapotuk. Így örökre Isten ellenségévé váltak. Rettegtek attól, hogy a megtestesülés után találkozniuk kell majd vele a földön. Féltek tőle, mert kiűzte őket az emberekből. Amikor ellenségei azzal vádolták meg, hogy szövetségben áll az ördögök fejedelmével, az ő segítségével űzi ki az ördögöket, Jézust ez nagyon felháborította. Okos példákkal magyarázta ellenségeinek, hogy ez lehetetlen rettenetes káromlással.
2Sám 5,1-7. 10 ; Mk 3,22-30
„azt mondták, hogy Belzebub szállta meg, és az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket”
Az angyalok próbatétele minden szempontból jogos volt Isten részéről a kezdetek kezdetén. Az angyalok tiszta szellemek. Értelmük és akaratuk sokkal nagyobb, mint az embereké. E mellett az angyali értelmet nem befolyásolja gondolkodásában más érdek, mint a szellemi szempontok. Míg az emberi lélek az ember természetének csak egyik összetevője, a másik az anyagi test, és így az emberek döntését sokszor az értelem háttérbe szorulásával hozza meg az emberi akarat, az angyaloknak nincsenek sem lakásügyei, sem étkezési problémái, sem ruhagondjai. Más volt Isten gondviselő elgondolása is az angyalok esetében, mint az embereknél. Az ember testi mivolta hátráltatja az értelem teljes kibontakozását, ezért döntései is lassan érnek be, a döntések lehetnek kevésbé sikerültek, fölül lehet bírálni, és a végső döntést az emberi akarat csak a halál pillanatában hozza meg igazán. Az angyalok gyorsabban átlátják a felmerülő kérdéseket, röviden latolgatják a megoldást, és tisztán hozzák meg a határozatukat. Ezt a határozatot aztán véglegesen rögzítik. Az angyalok teremtésük után döntöttek örök sorsukról. Igaziból nem tudjuk, mi volt a próbatételük. Abból a gyűlöletből, amelyet a sátán Megváltónk ellen táplál, arra következtetünk, hogy Isten feltárta az angyalok előtt, hogy a Második Isteni Személy idővel megtestesül, tehát magára vesz egy emberi természetet: testet és lelket, de személyiséget nem, ezt összekapcsolja az isteni természettel Isteni Személyisége alatt, így istenemberként is imádni kell. Ez volt az igazságos elvárás az angyalokkal szemben, amit az angyalok egy része örömmel vállalt, angyalok maradtak és a mennyországba kerültek. Másik részük ezt megalázónak vélte, ellentmondtak és ebben rögzült az állapotuk. Így örökre Isten ellenségévé váltak. Rettegtek attól, hogy a megtestesülés után találkozniuk kell majd vele a földön. Féltek tőle, mert kiűzte őket az emberekből. Amikor ellenségei azzal vádolták meg, hogy szövetségben áll az ördögök fejedelmével, az ő segítségével űzi ki az ördögöket, Jézust ez nagyon felháborította. Okos példákkal magyarázta ellenségeinek, hogy ez lehetetlen rettenetes káromlással.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése