Dr. Udvardy György püspök

Dr. Udvardy György püspök
Pécsi Egyházmegye

2014. február 25., kedd

Francisco de Osuna: 11. Szüntelenül emlékezz Istenre, és sóhajokkal hívogasd.



Francisco de Osuna

Harmadik Lelki Ábécéskönyv szemelvények

válogatta és fordította: Várnai Jakab OFM

11. Szüntelenül emlékezz Istenre, és sóhajokkal hívogasd.

Memoria ten de contino, y llama á Dios con sospíros.

Légy szívedben összeszedett. Vess el minden gondot, tarts emlékezetedben Isten szent nevét, ameddig csak tudod, és sóhajtozz utána, mert így nagy jótéteményekben lesz részed és élvezni fogod Isten igaz emlékezetét, amely Szent Jeromos szerint minden gonoszságot kiűz. Ha hűségesen követed ezt a gyakorlatot, alkalmazni fogod tudni olvasás, írás vagy más olyan tennivaló közben is, amelyhez szükség van a szív összeszedettségére. (III. fejezet) Mivel Isten emlékezete ilyen jótékony hatású, ezért egész szíveddel vágyakozz rá, és sóhajokkal hívogasd, hogy megadja neked, ahogy Izajás beszélt az Úrral: "Neved és emlékezeted után vágyódott a lelkünk. Utánad vágyódik éjszaka a szívem, s reggel téged keres a lelkem bensőmben."Az összeszedettség éjszakájában, ami számunkra világosság, Isten után kell virrasztanunk belső szellemünkkel és értelmi emlékezetünkkel, hogy bensőnkben a lelkünk őt keresse majd reggel, azaz amikor elér minket az öröm, ami majd elvezet a déli verőfényre, amelynek felvirrasztását az Istenhez sóhajtozó jegyes könyörögve kéri. (IV. fejezet)Akik rendesen haladnak az összeszedettség gyakorlásában, megfigyelhetik, hogy bár nincsenek tudatában annak, hogy Isten után sóhajtoznak, mégis olyan lelki szakaszban vagy állapotban találják magukat, amelyben határtalan vágy készteti őket, hogy mélyen és őszintén sóhajtozzanak valami felfoghatatlan után. Megtörténik ugyanis az összeszedettség gyakorlóival, hogy lázasan vágyakoznak,anélkül,hogy tudnák, miért törnek fel szívükből ezek a mély sóhajok. Ilyenkor a lelket csodálkozás tölti el, és nem érti, mi okozza a sóhajokat és az őszinte vágyakozást, és nem igazán tudja, mi után áhítozik. A lélek örömet és megdicsőülést érez, és észreveszi, hogy bár röviddel előtte még hanyag volt, most már viszont eleven és éber egy olyan nyögéssel és sóhajtozással, amely a szív mélyéből fakad, miközben így szól: "Szívem szent Jézusa"(V. fejezet)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése