1. Angyeloknak nagyságus asszonya,
Úr Jézusnak bódogságus anyja,
Mennyországnak szépséges ajtója,
Paradicsomnak vagy széles kapuja.
2. Néked szólonk, szízeknek virága,
Mend szenteknek oly nagy vigassága,
Angyeloknek ő nagy tisztasága,
Pátriárkáknak ő nagy dicsősége.
3. Dicsekedjél angyeli székedben,
Szerafinnak[7] szent szeretetiben,
Kerubinnak nagy bölcsességében,
Székeseknek[8] bölcs ítéletiben.
4. Reád néznek szenteknek szemei,
És véneknek keserves szűvei,
És árváknak nyomorólt ihai,
Bűnösöknek óhajtó lelkei.
5. Esedezzél mi nagy igazságonk,
Sok bűnönkről, mi nagy bátorságonk,
Szent fiadnak, mi nagy tisztességönk,
Halálunkról, mi nagy reménségönk.
6. Áldott te légy, Jézusnak dajkája,
Szent Atyának drága kéncstartója,
Szentléleknek ő megnyugosztója,
Igazságnak megvilágosojtója.
7. Segéljed meg tebenned bízókot,
Engeszteld meg az apostolokot,
Fordejtsd hozzánk az mártíromokot,
Térejtsd hozzánk az konfesszorokot.
S. Dicsőséges szenteknek mondási,
Szentháromságnak nagy titkus tanácsi,
Apostoloknak szent prédikálási,
Mártíromoknak nagy sok kínvallási.
9. Emlékezzél angyeli esésről,[9]
Emlékezzél Évának vétkéről,
Emlékezzél az nagy vízözönről,
Nyerj kegyelmet az nagy Úristentől.
10. Siradalmas nékönk mi életönk,
És minékönk mi sok vétkezetönk,
Rettenetes nékönk vétkezetönk,
Ha te nem léssz nékönk mi nagy segedelmönk.
11. Árvaságnak kegyes táplálója,
Özvegyeknek megoltalmazója,
Szegényeknek meggazdagejtója,
Számkivetéseknek megbódogejtója.
12. Siradalmas nékönk születetönk,
Féledelmes sok hívolkodásonk,
Rettenetes nékönk bajvívásonk,
Ha te nem léssz nékönk kegyes táplálónk.
13. Asszonyoknak szépséges tüköre,
Férfiaknak tisztes győzedelme,
Halottaknak nagy hiedelme,
Ördögöknek ő nagy töredelme.
14. Rólad szólnak szenteknek mondási,
Szentháromságnak nagy titkus tanácsi,
Apostoloknak szent prédikálási,
Mártíromoknak diadalmassági.
15. Halottaknak megszabadejtója,
Törököknek megnyomorojtója,
Kerályoknak jó tanácsadója,
Magyaroknak megoltalmazója.
16. Ez szerzetteték Pestnek városában,
Ugyanottan Szent Péter utcájában,
Születet után elmúlt időben
Ezerötszáz és nyolc esztendőben.
17. Legyen hála az Szentháromságnak,
Azonképpen az áldott Jézusnak,
Legyen hála az Szíz Máriának,
Vélem öszve mend az bódogoknak.
Amen.
(Peer-k. 330–337, Thewrewk-k. 77–82 – RMKT I2 236–240)
Vásárhelyi András Mária éneke 1508-ban keletkezett. Ez az első olyan magyar nyelvű költemény, melynek ismerjük a szerzőjét, a szereztetés pontos helyét és idejét. A költő nevét az akrosztichon őrizte meg, a versszakok kezdőbetűiből így olvasható össze: ANDREAS DE VASARHEL. A 10. versszak kezdete mindkét kódexben hibás, a Siradalmas szót vélhetően Viadalmas-ra kell javítani, hogy a szerző vezetékneve helyesen alakban álljon. A vers 16. szakasza a kolofon, ahol a szereztetés körülményei szerepelnek:Ezt szerzették Pestnek városában,ugyanottan Szent Péter utcájában,születet után elmúlt időben ezerötszáz és nyolc esztendőben.
Szent Péter utcájában (később Hatvani utca, ma Kossuth Lajos utca) a 16. században ferences kolostor működött, Vásárhelyi a vers írásakor itt volt szerzetes. Életéről egyebet nem tudunk, haláláról a Szalkai Balázs által elkezdett ferences krónika annyit jegyez meg, hogy 1526-ban egy Palota nevű helység kolostorában ölték meg a törökök. Ezt a helységet a szakirodalom sokáig a Mohács közelében fekvő Palota-Bozsokkal azonosította, Vásárhelyi halálát pedig összefüggésbe hozta a mohácsi csatával. Tímár Kálmán igazította ki az adatot, észrevétele szerint az in loco Palotha de custodia S. Spiritus kifejezés csakis a mai Várpalotára vonatkozhat, a ferences rendtörténet évszáma pedig 1533-ra helyesbítendő.
A Mária-ének latin eredetijét nem ismerjük, kifejezései, jelzős szószerkezetei a Mária-litániákhoz hasonlítanak. A lehetséges latin minták között fontos szerepet játszik a Te Deum Máriára alkalmazott változata, mely megtalálható a Vásárhelyi-verset is őrző Thewrewk-kódexben. A költemény dicsérő megszólításokkal halmozza el Máriát, az angyalok nagyasszonyának, a paradicsom kapujának, szüzek virágának nevezi. Felsorolja azokat az égi rendeket, arkangyalokat, szeráfokat, kerubokat, apostolokat és prófétákat, akik mind Máriát ünneplik. A vers a szegények, özvegyek, árvák, szüzek nevében kér segítséget, Istennél való közbenjárást. Az embereket Ádám fiainak hívja, akik eredendő bűnnel terheltek, siralomban születnek, és állandó bajvívás az életük. Az ének végül Máriát a magyarok védőszentjeként említi. Megjelenik a költemény soraiban a török is, ám 1508-ban ez még nem jelenthetett az ország belsejében jelenlévő katonai ellenséget, vélhetően a pogány jelentésben szerepel.
A Peer-kódex cantilenának nevezi a verset, kiemeli, hogy éneklésre való. A magyar nyelvű énekeket nem a papság, hanem a laikus gyülekezet énekelte, ezért nevezzük az ilyen típusú verset népéneknek. Vásárhelyi költeményének korabeli dallamát nem ismerjük, de a 17. századi nótajelzések nyomán valószínű, hogy a Salve mater misericordiae dallamára énekelték. A négysoros, 10 szótagos, 4+6-os ütemezésű sorokban írt éneket más nótára is énekelhették, ehhez a korban elegendő volt a versforma azonossága is, ezért akár Tinódi Sebestyén Hadnagyoknak tanuság című versének, akár a Parancsolá az Augustus császár..kezdetű versnek a dallamát is használhatták. A dallam eltüntette az amúgy szabatos ritmusú vers szótagszámainak kisebb döccenőit.Az a tény, hogy Vásárhelyi verse három 16. század eleji kódexbe is belekerült, már önmagában is mutatja az ének közkedveltségét. A Thewrewk-kódex szövegéből azért hiányozhat a kolofon, mert ez illett a legkevésbé az éneklés során a vallásos tartalomhoz. A 16. századból további lejegyzéseket nem ismerünk, hiszen a megerősödő protestáns gyülekezeti éneklés teljesen elfedte a katolikus énekhagyományt. A 17. század elején azonban több forrásból is előkerül a szöveg. 10 strófára rövidült változata megtalálható a legjelentősebb kéziratos katolikus énekgyűjteményekben (Gyöngyösi-toldalék, Petri András-énekeskönyv, Kuun-kódex, Mihál Farkas-kódex), 9 strófás átköltése pedig Hajnal Mátyás szíves könyvecskéjében jelenik meg, majd innen bekerül a Cantus catholici és a Cantionale catholicum különböző kiadásaiba.
Vadai István
Úr Jézusnak bódogságus anyja,
Mennyországnak szépséges ajtója,
Paradicsomnak vagy széles kapuja.
2. Néked szólonk, szízeknek virága,
Mend szenteknek oly nagy vigassága,
Angyeloknek ő nagy tisztasága,
Pátriárkáknak ő nagy dicsősége.
3. Dicsekedjél angyeli székedben,
Szerafinnak[7] szent szeretetiben,
Kerubinnak nagy bölcsességében,
Székeseknek[8] bölcs ítéletiben.
4. Reád néznek szenteknek szemei,
És véneknek keserves szűvei,
És árváknak nyomorólt ihai,
Bűnösöknek óhajtó lelkei.
5. Esedezzél mi nagy igazságonk,
Sok bűnönkről, mi nagy bátorságonk,
Szent fiadnak, mi nagy tisztességönk,
Halálunkról, mi nagy reménségönk.
6. Áldott te légy, Jézusnak dajkája,
Szent Atyának drága kéncstartója,
Szentléleknek ő megnyugosztója,
Igazságnak megvilágosojtója.
7. Segéljed meg tebenned bízókot,
Engeszteld meg az apostolokot,
Fordejtsd hozzánk az mártíromokot,
Térejtsd hozzánk az konfesszorokot.
S. Dicsőséges szenteknek mondási,
Szentháromságnak nagy titkus tanácsi,
Apostoloknak szent prédikálási,
Mártíromoknak nagy sok kínvallási.
9. Emlékezzél angyeli esésről,[9]
Emlékezzél Évának vétkéről,
Emlékezzél az nagy vízözönről,
Nyerj kegyelmet az nagy Úristentől.
10. Siradalmas nékönk mi életönk,
És minékönk mi sok vétkezetönk,
Rettenetes nékönk vétkezetönk,
Ha te nem léssz nékönk mi nagy segedelmönk.
11. Árvaságnak kegyes táplálója,
Özvegyeknek megoltalmazója,
Szegényeknek meggazdagejtója,
Számkivetéseknek megbódogejtója.
12. Siradalmas nékönk születetönk,
Féledelmes sok hívolkodásonk,
Rettenetes nékönk bajvívásonk,
Ha te nem léssz nékönk kegyes táplálónk.
13. Asszonyoknak szépséges tüköre,
Férfiaknak tisztes győzedelme,
Halottaknak nagy hiedelme,
Ördögöknek ő nagy töredelme.
14. Rólad szólnak szenteknek mondási,
Szentháromságnak nagy titkus tanácsi,
Apostoloknak szent prédikálási,
Mártíromoknak diadalmassági.
15. Halottaknak megszabadejtója,
Törököknek megnyomorojtója,
Kerályoknak jó tanácsadója,
Magyaroknak megoltalmazója.
16. Ez szerzetteték Pestnek városában,
Ugyanottan Szent Péter utcájában,
Születet után elmúlt időben
Ezerötszáz és nyolc esztendőben.
17. Legyen hála az Szentháromságnak,
Azonképpen az áldott Jézusnak,
Legyen hála az Szíz Máriának,
Vélem öszve mend az bódogoknak.
Amen.
(Peer-k. 330–337, Thewrewk-k. 77–82 – RMKT I2 236–240)
Vásárhelyi András Mária éneke 1508-ban keletkezett. Ez az első olyan magyar nyelvű költemény, melynek ismerjük a szerzőjét, a szereztetés pontos helyét és idejét. A költő nevét az akrosztichon őrizte meg, a versszakok kezdőbetűiből így olvasható össze: ANDREAS DE VASARHEL. A 10. versszak kezdete mindkét kódexben hibás, a Siradalmas szót vélhetően Viadalmas-ra kell javítani, hogy a szerző vezetékneve helyesen alakban álljon. A vers 16. szakasza a kolofon, ahol a szereztetés körülményei szerepelnek:Ezt szerzették Pestnek városában,ugyanottan Szent Péter utcájában,születet után elmúlt időben ezerötszáz és nyolc esztendőben.
Szent Péter utcájában (később Hatvani utca, ma Kossuth Lajos utca) a 16. században ferences kolostor működött, Vásárhelyi a vers írásakor itt volt szerzetes. Életéről egyebet nem tudunk, haláláról a Szalkai Balázs által elkezdett ferences krónika annyit jegyez meg, hogy 1526-ban egy Palota nevű helység kolostorában ölték meg a törökök. Ezt a helységet a szakirodalom sokáig a Mohács közelében fekvő Palota-Bozsokkal azonosította, Vásárhelyi halálát pedig összefüggésbe hozta a mohácsi csatával. Tímár Kálmán igazította ki az adatot, észrevétele szerint az in loco Palotha de custodia S. Spiritus kifejezés csakis a mai Várpalotára vonatkozhat, a ferences rendtörténet évszáma pedig 1533-ra helyesbítendő.
A Mária-ének latin eredetijét nem ismerjük, kifejezései, jelzős szószerkezetei a Mária-litániákhoz hasonlítanak. A lehetséges latin minták között fontos szerepet játszik a Te Deum Máriára alkalmazott változata, mely megtalálható a Vásárhelyi-verset is őrző Thewrewk-kódexben. A költemény dicsérő megszólításokkal halmozza el Máriát, az angyalok nagyasszonyának, a paradicsom kapujának, szüzek virágának nevezi. Felsorolja azokat az égi rendeket, arkangyalokat, szeráfokat, kerubokat, apostolokat és prófétákat, akik mind Máriát ünneplik. A vers a szegények, özvegyek, árvák, szüzek nevében kér segítséget, Istennél való közbenjárást. Az embereket Ádám fiainak hívja, akik eredendő bűnnel terheltek, siralomban születnek, és állandó bajvívás az életük. Az ének végül Máriát a magyarok védőszentjeként említi. Megjelenik a költemény soraiban a török is, ám 1508-ban ez még nem jelenthetett az ország belsejében jelenlévő katonai ellenséget, vélhetően a pogány jelentésben szerepel.
A Peer-kódex cantilenának nevezi a verset, kiemeli, hogy éneklésre való. A magyar nyelvű énekeket nem a papság, hanem a laikus gyülekezet énekelte, ezért nevezzük az ilyen típusú verset népéneknek. Vásárhelyi költeményének korabeli dallamát nem ismerjük, de a 17. századi nótajelzések nyomán valószínű, hogy a Salve mater misericordiae dallamára énekelték. A négysoros, 10 szótagos, 4+6-os ütemezésű sorokban írt éneket más nótára is énekelhették, ehhez a korban elegendő volt a versforma azonossága is, ezért akár Tinódi Sebestyén Hadnagyoknak tanuság című versének, akár a Parancsolá az Augustus császár..kezdetű versnek a dallamát is használhatták. A dallam eltüntette az amúgy szabatos ritmusú vers szótagszámainak kisebb döccenőit.Az a tény, hogy Vásárhelyi verse három 16. század eleji kódexbe is belekerült, már önmagában is mutatja az ének közkedveltségét. A Thewrewk-kódex szövegéből azért hiányozhat a kolofon, mert ez illett a legkevésbé az éneklés során a vallásos tartalomhoz. A 16. századból további lejegyzéseket nem ismerünk, hiszen a megerősödő protestáns gyülekezeti éneklés teljesen elfedte a katolikus énekhagyományt. A 17. század elején azonban több forrásból is előkerül a szöveg. 10 strófára rövidült változata megtalálható a legjelentősebb kéziratos katolikus énekgyűjteményekben (Gyöngyösi-toldalék, Petri András-énekeskönyv, Kuun-kódex, Mihál Farkas-kódex), 9 strófás átköltése pedig Hajnal Mátyás szíves könyvecskéjében jelenik meg, majd innen bekerül a Cantus catholici és a Cantionale catholicum különböző kiadásaiba.
Vadai István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése