Az Eucharisztikus Világkongresszus hatodik napja
Az 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus január 29-i, pénteki napjáról Török Csaba teológus tudósítását olvashatják a Fülöp-szigeteki Cebuból.
A
Cebuban megrendezett 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hatodik, pénteki
napján a reggeli dicséret imádságát Reynaldo Evangelista, a Fülöp-szigeteki
Imus püspöke vezette. Már délelőtt megkezdődtek az 1881 óta megtartott
kongresszussorozat szervezésével kapcsolatos megbeszélések. Pénteken került sor
Az Egyház Eucharisztikus Művei Világszövetségének közgyűlésére. Ez a francia
gyökerű szervezet gondolatiságában kapcsolódik az első, lille-i találkozóhoz,
amelynek szellemi anyja és atyja Emilie Tamisier, illetve Eymard Szent Péter
Julián voltak.
Eközben
a többi küldött és résztvevő a csarnokban John Onaiyekan nigériai bíboros,
abujai érsek előadását (Az Eucharisztia: párbeszéd a szenvedőkkel és a
szegényekkel) hallgathatta meg. Az afrikai főpap a kontinens vallási
vezetőit egyesítő tanács társelnöke, valamint a Religions for Peace (Vallások a
Békéért) világtanács társmoderátora.
Ezt
követte Georgia Cogtas tanúságtétele. A Fülöp-szigeti lelkipásztori munkatárs
egybegyűjti és közösséggé szervezi az utcagyerekeket, egyszerre oktat nekik
hittant és élelmezi őket. Mivel ő maga is utcagyerek volt, jól ismeri ezt a
nehéz élethelyzetet, de azt is tudja, mire van igazán szükségük a gyermekeknek.
Mivel
pénteken délutánra a Capitol Groundon készítették elő a szentmisét, a délelőtt
során még egy második katekézis is belefért a programba. Ennek megtartására
Oswald Garcia mumbai (Bombay) bíboros érseket kérték fel, aki megírta a
szöveget, de személyesen nem tudott Cebuba látogatni, így Dominic Jala indiai
szalézi püspök olvasta fel gondolatait. A katekézis témája az Eucharisztia volt
a vallásközi párbeszédben.
A
Rómában tanult indiai bíboros egy élet tapasztalatával rendelkezik annak
kapcsán, mit jelent a vallások (hinduizmus, buddhizmus, iszlám, kereszténység
és kisebb vallási csoportok) együttélése a világ második legnépesebb
országában. Arra is rálátása van, hogy a kisebbségben lévő kereszténység miként
tudja megkísérelni a párbeszédet más vallások többségi közegében, a dialógusban
a misszió útját is meglátva (egész Ázsiában a keresztények aránya kisebb mint
5%). Ugyanakkor az Eucharisztia mint „kozmikus szentség”, az ég és föld
találkozása (Ferenc pápa kifejezését idézte itt az indiai bíboros, amely utal
P. Teilhard de Chardin jezsuita Mise a világ fölött című írására),
üzenetet jelent mások számára is, hiszen az étel, az étkezés lelki és szakrális
tartalommal bír más vallásokban is.
Az
ebéd utáni délutáni idősávban újfent a siketpasztoráció került a középpontba; a
virtuális tanítás és az új médiumok, valamint a plébániai befogadás
lehetőségeiről esett szó.
Ezeken az előadásokon már kevesen maradtak, hiszen sokan már a
szabadtéri misére s az azt követő, háromórásra tervezett, a városon végigvonuló
eucharisztikus körmenetre készültek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése