Évközi 2 hét szombat

Évközi 2 hét szombat       
2Sám 1, 1-4. 11-12. 19-23-27; Mk 3, 20-21
„Sőt maga Saul, és Jonatán, a fia is meghalt”

Miután Saul és Dávid megbeszélték egymáshoz való viszonyukat, Saul nem üldözte tovább Dávidot, de igyekezett távol tartani magától. Ez nem volt okos dolog, mert Saul egyre nehezebben tudta féken tartani Izrael ellenségeit, Dávid viszont sikeres vezérnek bizonyult. Lehet, hogy nem akarta Dávid sikereit szaporítani, vagy esetleg újra megérni azt a kellemetlenséget, amit Góliát legyőzése után tapasztalt az ünneplő, táncoló asszonyok, lányok kórusának kíméletlen ítéletét: „Saul megvert ezret, Dávid, pedig tízezret”. Dávidot nyilván ilyen elgondolással küldte a király az amalekiták ellen harcolni. Őt viszont a filiszteusok elleni harcra kényszerítették a körülmények. Sault rossz sejtelmek gyötörték. Megpróbálta megkérdezni az Urat a szokásokhoz híven, de Isten nem válaszolt neki, hogy mitévő legyen. Akkor rászánta magát, hogy a nem sokkal korábban meghalt Sámuelt megidézteti egy halottidéző asszonnyal. Ilyent persze nem volt könnyű találni az országban, mert Saul Isten. Parancsa szerint kiirtatta a halottlátókat és boszorkányokat. Környezetéből azonban tudta valaki, hogy Endorban él még egy halottlátó asszony. Saul átöltözött egyszerű ruhába és két legénnyel elindult Endorba. Éjjel értek oda. Az asszony bizalmatlan volt az ismeretlenekhez, hiszen ő is éppen csak megúszta a kivégzést. Saul azonban könyörgött neki, hogy idézze meg a kívánt halottat. Meg is mondta a halott nevét: Sámuel. Amint a halott kiemelkedett a földből, és Sámuel meglátta Sault, méltatlankodva kérte számon, miért nem hagyja már nyugodni a földben. Saul keserűséggel telve panaszolta, hogy őt elhagyta Isten, nem válaszol a kérdéseire, pedig a filiszteusok rendkívül nagy erővel vonultak fel ellene. Sámuelben bízik, segítsen rajta. A halott próféta azonban mit sem tudott tenni, hiszen az Úr minden jellel arra utalt, hogy levette Saulról a kezét. Azt is elárulta a királynak, hogy holnap ilyenkorra a fiával együtt követi őt a halálba, Ezt a rossz hírt már nem bírta ki a király. A földre zuhant. A szerencsétlen halottidéző asszony közben már felismerte Sault. Megijedt a következményektől. De az után vacsorát készített a királynak és legényeinek, hogy vissza tudjanak gyalogolni a táborba. Másnap a csatában a túlerővel szemben összeroppant a zsidó sereg. Elesett Saul és Jonatán is. Amikor az amalekiták legyőzése után Dávid visszatért Izrael földjére, megtudta egy menekült katonától a történteket. Dávid embereivel együtt elgyászolták Sault, Jonatánt és az elesett harcosokat.