Túl a nagy falon –
Gondolatok Csang Ji-mou fantasyjéről
Januárban 5-én mutatták be, és még mindig
látható a magyar mozikban Csang Ji-mou (Yimou Zhang) kínai–amerikai
koprodukcióban készült „A Nagy Fal” című filmje.
Nemrég olvastam, hogy a kínai nagy falat a
közvélekedéssel ellentétben nem az 1974-ben megtalált „cseréphadseregéről”
világszerte ismertté vált első császár, az egységes Kínát Krisztus előtt
221-ben létrehozó Csin Si Huang-ti kezdte el építtetni. Az egymással versengő
fejedelmek ugyanis döngölt föld, homok, nád és fa felhasználásával már a
Krisztus előtti 7. században falakat emeltettek területük határainak védelmére.
Az igazán jelentős és nagy munkálatok azonban valóban Csin Si Huang-ti idején
történtek, amikor az északi nomádok támadásainak kivédése érdekében mintegy
egymillió munkás – katonák, földművesek, elítéltek és hadifoglyok –
dolgoztatásával összekötötték a meglévő erődítményeket. A lázas falépítés
egészen a Ming-dinasztia uralmáig (1368–1644) tartott. Ebből a korból
származnak a legújabb felmérések szerint 21 196 kilométer (!) hosszú –
pusztaságokon, hegyvonulatokon, sziklaéleken kígyózó –, bástyákkal és
őrtornyokkal tagolt védmű legismertebb és leglátványosabb szakaszai. A
Ming-kori falat téglákkal, illetve tégla alakúra faragott kövekkel burkolták,
belsejét döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel. Magassága
átlagosan tíz méter, szélessége a talapzatánál hét-nyolc, a tetejénél pedig
négy-öt méter.
Az elmúlt századokban, s még a Mao-féle
kulturális forradalom alatt is sokat pusztult a világ legnagyobb, ember alkotta
építménye. Nemcsak az időjárás viszontagságainak volt kitéve; tégláit házak,
gazdasági épületek, víztározók építésére használták fel. Mára a fal alig tíz
százaléka maradt meg viszonylagos épségben; a veszélyeztetett építményt
1987-ben vették fel az UNESCO világörökségi listájára.
Miért jutott mindez eszembe? Mostanában
mutatták be Csang Ji-mou (Yimou Zhang) kínai–amerikai koprodukcióban
készült A Nagy Fal című filmjét. A Vörös cirokmező, A vörös
lámpások, a Hős, A repülő tőrök klánja, Az út haza, Az
aranyszirmok átka és A háború virágai világhírű alkotója korábban
nagyszabású színházi produkcióival is felhívta magára a figyelmet. Nevéhez
fűződik a Turandot – Zubin Mehta karmesterrel közös – „firenzei
projektje”; Puccini operájának bemutatása 1998-ban „eredeti helyszínen”, a
pekingi Tiltott Városban.
A Turandot felújított aréna-előadása
később Ázsia, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália és Európa számos
metropoliszába eljutott. Csang Ji-mou rendezte Tan Dun The First
Emperor (Az Első Császár) című operájának 2006-os premierjét is a New
York-i Metropolitanben, ahol Quin (Csin Si Huang-ti) császárt Plácido Domingo
alakította. És ő volt a felelőse a 2008-as pekingi olimpia nyitó- és
záróünnepségének látványvilágáért is…
Csang Ji-mou „személyi garanciájával” tehát
minden együtt volt ahhoz, hogy egy nagyszabású történelmi filmet várjunk és
lássunk a nagy fal több mint kétezer-kétszáz éves jegyzett históriájának
valamely drámai fejezetéből. De nem ez történt. A csalódáson azonban könnyen
túlteheti magát a néző, ha elfogadja, hogy realista múltidézés helyett itt egy
frissen kreált, legendák homályába vesző fantasyt kap. Tanmesét, amelyben az
ősi, gazdag és büszke Kína védi meg a világot a ráözönlő vésztől. A megrontott,
kapzsivá és gátlástalanná vált emberiségre ugyanis rendre rárontanak a meteorbecsapódás
következtében egykor a hegyek gyomrából kiszabadult tao-tiék. (A kínai
művészetben szertartási bronztárgyak díszítőelemeként, szörnymaszk-motívum
formájában jelenik meg ez az emberevő mitikus lény.) Ki tudja, miért éppen
hatvanévenként, támadást indítanak, s ilyenkor hangrezgésekkel kommunikáló,
hatalmas „rémkirálynőjük” vezetésével feltartóztathatatlan fenevadak árja lepi
el a sziklákkal szegélyezett tájat. Semmi sem állhatja útjukat – csak a
különféle hadigépezettel felszerelt nagy fal. De az is csak addig, amíg a
leleményes kínai „harcművészek” tartani tudják a frontot.
A vidéken portyázó európai kalandorokat ért
támadást követően két, életben maradt zsoldos keveredik a gigantikus
építményhez, ahol a falvédők foglyul ejtik őket. A kiváló (lovas)íjász, William
Garrin (Matt Damon), aki a film kedvéért nálunk, Kassai Lajostól tanult
nyilazni és barátja, Pero Tovar (Pedro Pascal) erkölcsi dilemma elé kerül:
megszöknek, és a nagy haszon reményében magukkal visznek néhány zsáknyit a
varázslatos erejű fekete porból, vagy pedig a „bizalom jegyében” az amazon Lin
parancsnok (Jing Tian) mellé állnak a féktelen démonhorda ellen vívott
élet-halál harcban. A fal és a puskapor hatását ismerő, ezért hosszú idő óta
„házi őrizetben” tartott angol nyelvtanár, Sir Ballard (Willem Dafoe) a
nyereség és a szabadulás reményében persze a könnyebb útra biztatja gyökértelen
európai hőseinket...
Az élénk színekben pompázó,
mesés Kínában játszódó fantasy egy – sajátos keleti látásmóddal átitatott, némi
nemzeti büszkeséget, erőt sugárzó – tanulságos mese, amelyben Csang Ji-mou
A Gyűrűk Ura és a Z világháború látványvilágát megirigyelve,
azokkal versenyre kelve igazolja, hogy az ázsiai filmgyártás sem ismeri a
lehetetlent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése