Szent Szilvér pápa

Szent Szilvér 

pápa és vértanú

Szent Szilvér I. Agapitus utódaként 536 és 537 között Krisztus Urunk földi helytartója. Theodatus gót király, a Honorius és Nagy Teodorik közti jó kapcsolatra való tekintettel, bár a klérus tiltakozott, pápává választatta.

A királyt hamarosan megölték, és a Szent Szilvér az Itáliáért harcoló gótok és bizánciak áldozata lett.

536 decemberében ugyanis Belizár bizánci hadvezér seregével elérte Rómát. Szent Szilvér a szenátussal együtt harc nélkül átadta a várost. 537 március elején azonban Vitige gót király zárta körül a várost.

Közben megérkezett Konstantinápolyból Vigilius Theodóra császárné levelével, aki megbízta Belizárt, hogy ültesse Péter székébe Vigiliust, akit II. Bonifác utódának jelölt ki. Belizár próbálta lemondásra bírni Szilvért, de hiába. Ekkor elfogták a pápának egy állítólagos levelét, amelyben értesítette Vitigét, hogy a Laterán melletti városkaput ki fogja nyitni előtte.

Március 11-én Belizár számadásra hívta Szilvért, de ő könnyedén el tudta hárítani magától a vádat. Egy héttel később Belizár elfogatta, a lykiai Patara városába száműzte és március 29-én pápává tette Vigiliust. A patarai püspök azonban megjelent Justinianus császár előtt, és a pápa rehabilitálását kérte. A császár elrendelte, hogy ha Szilvér pápa vétkes, akkor legyen valamelyik itáliai város püspöke, de ha ártatlan, akkor kapja vissza pápai székét.

Szilvér visszatért Rómába, de Vigilius a Belizártól kapott fölhatalmazás alapján elfogatta és Ponza szigetére deportálta, ahol Szilvér november 11-én lemondott, és nem sokkal később belehalt az átélt viszontagságokba. Sírja a szigeten van.